117. VÉGE

Az idő segít. Nagyon sokat segít. 

Néhány év múlva elhalványodtak az emlékek, még Panniban is, és mindannyian újra tudták kezdeni.

Olykor felvillantak emlékképek, de már egyikőjük sem foglalkozott velük sokat.

Hiszen hogyan lehetne a valóság az, hogy egy koreai fiúcsapat tagja kérte meg a kezét, hogy egy nyelven beszéltek. Hogyan lenne lehetséges, hogy a NU'EST folyékonyan beszél magyarul? Hogy lenne lehetséges, hogy minden olyan tökéletesen alakult? Hogy lehetne tökéletes minden ilyen szerelmi kapcsolat?

Így túltéve magukat a baleset utáni újraélesztésen, és az az alatt végigálmodott történeten, szépen élték tovább az életüket. Panninak több időbe került, míg a magány kényelmét, és a visszaemlékezést maga mögött tudta hagyni, de a testvére, és a drága Kevin segítségével ő is képes lett rá.

Végül, teljesítve az álmát, Pati egy divatcégnél helyezkedett el. Annak ellenére, hogy az értékesítéssel kellett foglalkoznia mégis szerette a munkáját, és boldog volt, hogy olyan gyönyörű helyen dolgozhat. Panni könyvelő lett egy kis cégnél, Eszti pedig grafikus egy könyvkiadónál.

Kedves mindenki!

Ez lenne a történet vége (bár nem tudom ki olvassa még)

Nem áll rövidtávú terveim között ezen blog törlése, így még lehetőségetek lesz olvasni, bár új frissítéseket sem tervezek.

Köszönöm azoknak, akik velem tartottak, hogy olvastatok, és bár nem nagyon kaptam véleményeket, visszajelzéseket, én mégis úgy érzem, hogy szerettétek ezt a keszekusza történet (alapozok itt az oldalmegjelenítési számokra)...

Igazából hálás vagyok azoknak akik segítettek elindítani engem ezen az úton, köszönöm hogy olvastátok amiket írtam... Ez volt az első ilyen történetem, és örülök, hogy idáig eljuthattam vele...

Azért ha erre tévedtek olvasnivalót keresve, valamiért megszerettétek a stílusomat (ami elég gyatra, de ezzel kell beérnem), vagy csak egyszerűen szeretitek a GOT7-t, esetleg IGOT7-ök vagytok, akkor ajánlom a GOT7Fanfic BamBam első Szerelme-t, amit már rég elkezdtem írni, és remélem az a történet valamivel összefogottabb lesz.

Köszönöm még egyszer, hogy olvastatok, és minden jót mindenkinek!

Byul Woo