Niki:
Reggel Aron mellkasán ébredtem. Tegnap este még jódarabig beszélgettünk, talán azért vagyok még mindig kiütve. Ezen a kanapén meg sehol egy normális párna-ahová tehettem volna a fejem. Gondolom ezért használtam Aront kispárnának. Néztem egy darabig, ahogy alszik. Olyan aranyos! Mint egy... Na jó, talán nem hasonlít egy kisbabára. Kicsit nagy lenne hozzá. És tuti nem ízlene neki a babatáp. Hogy bírtam én azt megenni?! Olyan íze van, mintha szárított almapürét összekevernénk liszttel-szerintem. A kispárnám pilláit nyitogatta.
-Jó reggelt!
-Neked is! Hogy aludtál?
-Kényelmes vagy, azt meg kell hagyni.
-Köszi. Baek Ho nem jelentkezett?
-Nem. Miért?
-Megbeszéltük, hogy lefényképezzük JRt és Pannit. Azt mondta majd szól, ha mehetünk.
-A kis... Remélem nem rakjátok fel sehová. Eszti kinyírná JRt, ha valami olyan lesz rajta.
-Nyugi! Csak JRt, és Pannit szivatjuk majd vele. Semmi különös.
-Remélem. Ahogy Esztit ismerem bevágná a nem szólok hozzád durcit is. Az a legrosszabb.
-De mondom, hogy nem mutatjuk meg neki.-Valaki kopogott. Baek Ho dugta be a fejét az ajtón, és mellette megjelent egyálmos Pati.
-Most gyertek!
-Szép jóreggelt neked is!
-Ms. Boszorkány is jön?
-Vizet kérsz?
-Csendesen!-Intett Baek Ho. Halkan átlépdeltünk a szembe szobához. Baek Ho, amilyen halkan csak tudta kinyitotta az ajtót. Aron majdnem röhögőgörcsöt kapott a látványtól. Pati engem is betuszkolt. Panni lovagja mellkasához simult, JR meg átölelte a vállánál. Szerintem aranyosak így együtt. Aron lefényképezte őket, aztán súgott valamit Baek Honak. Ő elrohant, és mindenféle plüssökkel jött vissza Ren, és Titi társaságában. Mindegyiknél volt legalább 10 plüss. Lepakolták az alvókra, aztán hoztak valahonnan egy hatalmas macit is, azt meg mögéjük rakták. Olyan volt a kép, mintha plüsstengerbe lebegnének. Aron megint fényképezett. Panni felemelte az egyik kezét. A srácok megijedtek, és gyorsan elsöpörtünk onnan. A legtávolabbi szobába mentünk, és ott megnéztük a képeket.
Panni:
Mikor kinyitottam a szemem egy nagy zöld valami volt előttem. Sikítva löktem hátra a fejem, és jól összefejeltünk JRrel. Szegényre a frászt hoztam. Mikor felültem egy rakás plüst láttam magunk körül. Az a zöld valami meg egy sárkány hasa volt.
-Ezek hogy kerülnek ide?
-Aron! Én kinyírom ezt a gyereket! Először csak együtt kell aludnunk aztán...
-Aztán mi?
-Van egy tippem, hogy lefényképeztek minket, utána a hülyeség kedvéért ránkszórták az összes játékot.-Dühöngött, miközben lerázta a takaróról a játékokat.
Niki:
Egy sikítást hallottunk JR szobája felől. Aron és Baek Ho vigyora egyre magasabbra kúszott.
-Felébredtek. Most jön majd a legjobb. Mikor bemegyünk a szobába mindenki megfog amennyi plüst csak tud.
-Min Hyun kimarad?
-Szólsz neki?
-Miért én?
-Mert csak. Neked jutott eszedbe.-Ren feltápászkodott, és megpróbált minél halkabban átmenni Min Hyun szobájába. Kis idő múlva visszatértek.
-Miért sikítozott Panni?
-Csak markolj fel minél több plüst!
-Aron, ez mire jó?
-Csend!-Aron ment előre, és benézett a kulcslyukon. Aztán halkan kinyitotta az ajtót.
-Mindenki mindenki ellen!-Üvöltötte Baek Ho, és minket is beráncigáltak a csatába. Össze-vissza repkedtek a szerencsétlen állatkák a szobában. Titit egy zebra találta fejen, engem meg két manó, aztán egy maci. Mindenki jól belemelegedve hajigálta az állatokat a másikra. Végül az egész szobát ellepték a szanaszét szórt plüssök. Mi ott ültünk a közepén, és nevettünk. Még Panni, és JR is.
-Na látod, erre nem számítottam.
-Ez jó kör volt. Visszavágó?-Tápászkodott fel Aron.
-Jaj, Aron...-Eljátszottam, hogy összeesek, de Aron elkapott.
-Jól vagy?-Válasz helyett egy sárkányt dobtam a nyakába.
-Nekem elég volt.-Nevettem.
-Milyen gyorsan meggyógyultál.
-Srácok, ezt még mielőtt Eszti idejön el kéne pakolni!
-ms. Boszorkány, alázatos szolgái vagyunk!-Térdelt le Aron előtte.
-Hehe! Akkor takarítsd ki a konyhát, a szobákat, és rakj egyedül rendet itt. Mi addig elmegyünk a bálba.
-Mi vagyok én, Hamupipőke?
-HamuAronka, az cukibb!
-Milyen kedves vagy Niki!-Húzott egy gúnyos mosolyt az arcára, és hozzámvágott egy manót.
-Menjetek, majd összepakunk.-Sóhajtott Aron. Baek Ho elindult kifelé, de JR visszahúzta.
-Nem úgy van az! A két drága ittmarad pakolni!
-De JR...!
-Gondolom nem csak Aron hozta ide ezeket.-Sóhalytva kezdte fölszedni a játékokat. JR elégedetten figyelte őket, aztán utánunk jött. Kimentünk-miután mindenki felöltözött, reggelizett-az udvarra játszani a kutyákhoz. Frizbiztünk velük már egy ideje, mikor kijött a két pakolóművész.
-Egy porszem sem maradt.
-HamuAronka jól teljesített!-Nevetett Pati.
-Nem vagyok HamuAronka.
-Én meg ms. Boszorkány. Megegyezünk abban, hogy nem hívjuk így egymást?
-Okés. Itt vannak a tanúk.-Ekkor Panninak megszólalt a telefonja.
-Eszti.-Nyelt egy nagyot, aztán fölvette. Mindannyian körégyűltünk, és hallgattuk.
-Szia Eszti!
-Neked is! Baj van?
-Fel kell mennem Budapestre, mert leveszik a kötést a kezemről.
-Aha.
-Hanniért eljöttök, vagy átvigyem?
-Áthozod? Szerintem itt jól elszórakoznánk.
-Rendben. A többiről meg majd kifaggatlak! 15 percen belül ottleszünk.-Letette.
-Ez nem igazság! Hol van JR?
-Itt vagyok!
-De miért nem kérdezett rá?
-Meg akarod mutatni neki a képeket?
-MIT?!
-Semmit!-Panni csípőretett kezekkel, JR meg összefont karokkal állt Aron előtt.
-Tényleg semmi nem volt... Na jó!-Előkaparta a telefonját. Panni komoly arckifejezéssel nézte a képernyőt. Valamit nyomkodott rajta, aztán visszaadta Aronnak.
-Kitörölted?! Mennyit szenvedtünk ezért!-A két kutya-akik eddig Min Hyun lábánál ültek-felpattant, és a kapu felé rohantak. Majdnem feldöntöttek minket. Eszti állt a kapuban Hannival és Dorkával. Ezért rohant a két kutya! Hanni Panni nyakába ugrott, Dorka meg ismerkedett a lehendő játszótársaival. Eszti elindult.
-Máris mész?
-Apu felvisz. 5 perc múlva otthon lesz.-Min Hyun bólintott, aztán becsukta a kaput. Mi összefont karokkal álltuk el az útját.
-Most meg mi van?
-Nagy kár, hogy tegnap haza kellett mennie. Sőt, még ma sem maradhat. Szomorú. Talán a kishercegünk...
-Fogd be Aron!-Vetett rá egy gonosz pillantást.
-Mikor játszunk?-Hallottuk a türelmetlen kislány hangját.
-Ha abbahagyták.
-Rossz kisfiúk vagytok! Csúnya dolog veszekedni!-Tette csípőre kis kezecskéit. Mindenkinek nevethetnéke támadt, a két fiú kezetfogott, és hátramentünk a kutyákhoz játszani. Hanni egy kis tündér, ha jó kedvet kell varázsolni. Tőle mindig felvidulunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése