83. I Love ChaeJin

Most pedig visszapörgetjük egy kicsit az időt... Mondjuk Hanni szülinapi bulija előtti pár napba.

Eni:
Éjfélkor Kevin felhívott, hogy mi lenne, ha találkoznánk délelőtt a parkban, mert mondani szeretne valamit. Kb. egy hete vagyunk együtt... Felvettem egy esőálló szerelést, aztán elsétáltam a szokott helyünkre. Kevin már ott várt, és idegesen egyik lábáról a másikra állt.
-Szia!
-Szia!-Nézett félre.
-Valami baj van?
-Csak hallgass végig, oké? És lehetőleg ne szólj közbe!
-Rendben.-Bólintottam, aztán összébb húztam magamon a kabátom.
-Hallottam, hogy jövőre Párizsban fogsz tanulni, meg minden, de igazából ez is csak egy kifogás. Amikor először megjelentél a suliban azt hittem, hogy teljesen beléd zúgtam, de aztán, amikor már negyedszerre ebédeltünk együtt rájöttem, hogy mégsem... Ne értsd félre, fantasztikus lány vagy... Csak ez így kettőnk között... nekem nem megy.-Nézett végre a szemembe.
-Valahogy én is így vagyok vele.
-Ennyire gáz vagyok?
-Még mindig szilárd a halmazállapotod, Kevin. Nem arról van szó...Csak nekem nem teljes veled ez az egész.
-Azt hittem sírni fogsz, meg kiabálni velem. Ne már, hogy ilyen gyorsan túllépsz rajtam.
-Hát, haver, ez van.
-Attól még barátok maradunk, ugye?
-Lehet róla szó.-Vontam meg a vállam.
-Köszi!-Ölelt meg. Mondjuk erre nem számítottam.
-És, van valaki, akit amúgy nem csak egy hétre tudnál szeretni?
-Jóérzés, hogy a szememre hányod?
-Nem. De ki vele! Nos?
-Oké... Pati...
-Van barátja, és tuti hogy ki fog nyírni téged, ha megtudja, hogy ráhajtasz a barátnőjére.
-Amúgy ki az a srác?
-Egy énekes.
-Kössz, ebből sokat tudtam meg.
-Nem mondhatok többet, mert annak a srácnak elég nagy karriere van, és párszázezer rajongója... Patin kívül?
-Á, hagyjuk.-Legyintett.-Neked?
-Erről nem nyilatkozok!
-Akkor szia! Köszi mindent!
-Szia!

Pár nappal később, a szülinap után .
 -A srácok házához menet szembetalálkoztam ChaeJinnel.-Hát te, hová sietsz?
-Azt hittem nem jössz. El akartam menni eléd. Hol voltál?
-Egy barátommal találkoztam a parkban.-Feleletem vidáman. Az egyik régi barátom leutazott ide, a nagyszüleihez Debrecenből, és megkért, hogy találkozzak vele még mielőtt visszamenne a suliba.
-Aha.-Mustrálta a cipője orrát ChaeJin.
-Menjünk, mert megfagyok!-Húztam összébb magamon a kabátomat, mert befújt alá a szél. Csendben elindultunk a ház felé. Láthatólag ChaeJinnek elment minden kedve az élettől... Már a kapuban álltunk, amikor nem bírtam tovább nézni a szomorú pofiját.
-Valami baj van?
-Á, semmi.
-Nekem nem úgy tűnik.
-Hagyjuk, oké?-Nézett rám, aztán kinyitotta az ajtót, és bement a házba. Pár perccel később én is utánamentem. A ház nagyjából már rózsaszín mentes volt. De tényleg csak nagyjából. Eszti jött velem szembe, egy létrával a kezében.
-Szia! Segítesz?
-Aha.-Megfogtam a létrát, ő pedig a csillárról kezdte leszedni a lufimaradványokat (tegnap este még elvileg azzal szórakoztak, hogy ceruzával célba dobtak a lufikra).
-Mi van ChaeJinnel? 
-Nem tudom.-Vontam meg a vállam.
-Nem ment el eléd?
-De, útközben találkoztunk.
-És? Mondtál neki valamit? Vagy ő mondott valamit? Olyan életunt.
-Csak megkérdezte, hogy hol voltam.
-Tényleg, mi van Kevinnel?
-Vége.
-Hogyhogy?
-Hogy is mondjam...Egyikünknek sem volt igazán OLYAN ez a kapcsolat. Már pár napja.
-Aha. És onnan jöttél?
-Nem. Egy Debreceni barátommal taliztam. Vagyis ő lakik Debrecenben, és itt laknak a nagyszülei. Eljött hozzájuk látogatóba, és velem is találkozni akart.
-Mit mondtál neki?-Bökött a fejével a szoba túlfelébe, ahol InSoo faggatta ChaeJint.
-Egy barátommal találkoztam a parkban. Mi ebben a félreérthető?
-Nem sok minden, de ezek szerint neki sikerült félreértelmeznie. Nem akarod megbeszélni vele? Ki fogják készíteni a többiek a savanyú képe miatt. Szerintem jobban járnátok. 
-Mégis hogy...?
-Elintézem. Nem akarod leszedni az emeleti szobákban a rózsaszín táblákat az ajtókról? Meg a szobákban is vannak rózsaszín dolgok. A srácok ki vannak akadva rám, hogy odáig még nem jutottam el.
-Aha.
-Köszi! MinHyun?
-Igen?-Állt fel a barátja a kanapéról.-Ja, jövök!-MinHyun váltott (fogta a létrát, hogy Eszti ne essen le róla), én pedig felmentem az emeletre. Elkezdtem leszedegetni a táblácskákat az ajtókról, aztán bementem az egyik szobába, és összeszedtem a rózsaszínű nyuszis képeket. A folyosón léptek kopogtak, de nem is figyeltem nagyon rájuk. Egy számot kezdtem el dúdolni. Leszedtem az utolsó nyuszit is a falról, aztán letettem őket a földre, és össze akartam rendezni, hogy le tudjam vinni, amikor egy árnyék megmozdult az ajtóban.
-Ez a shirayuki.-Odakaptam a fejem.
-Megijesztettél. 
-Bocsi. Nem akartam. Eszti küldött fel.-Leguggolt mellém, és segített összerendezni a nyuszikat.
-Én...-Tettem le a nyuszikat.-Sajnálom, ha valamivel megbántottalak.-ChaeJin értetlenül nézett rám, aztán valami villant a szemében, és gyorsan elfordította a fejét.
-Hagyjuk, oké?
-ChaeJin...-Érintettem meg a vállát.-Én...
-Eni, kérlek szépen ne!-Fogta meg a kezem.-Csak még jobban fájna.
-Nem értelek.-Ráztam meg a fejem.-Miről beszélsz?
-Csak hagyj békén, oké?-Állt fel.
-Mégis miről beszélsz?
-Ha van barátod akkor miért hagytad, hogy így...? Miért nem mondtad, hogy van valakid?-Fakadt ki. Elakadt a lélegzetem.
-Te komolyan azt gondoltad, hogy van valakim?-Kérdeztem csendesen, aztán lehuppantam a földre.
-Tessék?-Állt meg a keze a kilincsen. A tenyerembe temettem az arcom. Nem hallottam a puha szőnyegen a lépteit, csak azt éreztem, hogy átkarol.-Én... Teljesen úgy értelmeztem pár dolgot, hogy van valakid. Meg kellett volna, hogy kérdezzelek. Olyan hülye vagyok.-Suttogta.
-Nem vagy hülye.
-Köszi.
-Csak akkor, amikor JunQ mondja.
-Kössz. Én is szeretlek.-Motyogta.
-Tényleg?-Néztem fel rá a szemem sarkából.
-Mit szeretnél hallani?
-Nem is tudom. Mondjuk, hogy...
-KÉSZ A VACSORA!!!-Ordította át a lakást BaekHo. Összenéztünk, aztán kitört belőlünk a nevetés.
-Ezt akartad hallani?-Karolta át a derekam ChaeJin. Olyan furcsa volt. Beleremegtem az érintésébe, de alapjáraton jól esett.
-Nem. Nem teljesen ezt.-Suttogtam.-Hanem...
-EMBEREK KAJA!!!
-Ez már nem vicces!-Intettem le a nevető ChaeJint.-Ki fogom csinálni BaekHot, ha nem hagyja abba.-Álltam fel. Vagyis csak akartam felállni, mert ChaeJin a csukómnál fogva visszahúzott, és beestem az ölébe. Magához ölelt, aztán egy picit eltolt magától.
-Nem mész senkit megölni, és sehová, amíg én nem engedem meg.
-Egómanó. Pedig az GunWoo foglalkozása.-Csaptam a vállára.
-De tényleg nincs senkid? Mert...
-Ennyire nem bízol bennem? Szerinted, ha lenne valakim a te öledbe ülnék?-Pillantottam fel az arcára.
-Öm, nem, igaz?
-Eltaláltad. A végén még BaekHo megeszi a vacsorát, úgyhogy siessünk.-Egy nagyot sóhajtva elengedett, aztán feltápászkodtunk. Már az ajtóhoz értem, amikor megfogta a kezem, és finoman visszafordított. Átkarolta a derekam, aztán az ajtónak nyomott. Lehajolt hozzám, hogy az orrunk szinte egy vonalban volt. A haja csikizte a homlokomat. Félénk csillogással a szemében még közelebb hajolt, aztán ajkait az enyémekhez érintette. Egy pici csók volt. Félig lehunyt szemmel nézett rám, aztán újra megcsókolt, hosszabban, és szenvedélyesebben.
-Amikor azt hittem, hogy van barátod teljesen összetörtem. Amikor először megláttalak már akkor fellobbant bennem valami...Aztán...-Suttogta, de az ujjamat a szájára tettem.
-Pszt! Menjünk vacsizni.
-Most jól elrontottad a romantikus hangulatomat.-Jelentette ki, aztán nevetve összekulcsolta az ujjainkat, és egy puszit nyomott a kézfejemre.
Amikor lementünk a lépcsőn Eszti mosolyogva biccentett, és egy szivecskét mutatott a kezével. Elmosolyodtam, és mentem ChaeJin után, mivel még mindig fogtuk egymás kezét. A többieknek még nem esett le semmi (túlságosan el voltak foglalva az evéssel).
Vacsi után Eszti félrehívott, és kikérdezett, addig ChaeJint a többiek faggatták, hogy ugyan mitől lett ilyen jó kedve.
-Sok sikert nektek!-Ölelt át Eszti, aztán odament a fiúkhoz, és valahogy elterelte a figyelmüket ChaeJinról, aki közben meg tudott szökni. Odajött hozzám, és gyorsan a kezembe nyomta a kabátomat, aztán felkapta a sajátját is, és már kint is voltunk a házból. Az utcákon lófráltunk (édes kettesben), aztán ChaeJin hazakísért.
-Nem akarlak itt hagyni.-Suttogta, miközben átölelt a kapuban.
-Holnap találkozunk.-Adott egy puszit a homlokomra, aztán elengedett.
Aznap este csak egy rövid sort írtam a naplómba, de az is teljesen kifejezte az érzelmeim kavalkádját:
"I Love ChaeJin"

ByulWoo