Eszti:
Másnap reggel egy cica dorombolt a fejem mellett. Megsimogattam a puha fehér bundáját, aztán felültem. Ricky félig-meddig betakarózva, kócos fejjel szuszogott, párnába temetett arccal. Csendben kimentem a fürdőbe, és felöltöztem, aztán lementem a konyhába összedobni valami reggelit. Az utolsó csepp tésztát is beleöntöttem a serpenyőbe, aztán amikor megsült rátettem a másik 100-200 palacsinta tetejére. Aztán csörögni kezdett a mobilom
-Szia Panni!
-Szia Eszti! Mizus?
-Nem szoktál ilyen korán felkelni. Mi van?
-Csak...Valami nagyon fontos dologról kell tudnod...-Hallottam, ahogy nyelt egy nagyot.
-És mi lenne az?
-Ígéred, hogy semmi meggondolatlan hülyeséget nem csinálsz?
-Miért?
-Csak...Ígérd meg, oké?
-Ígérem.
-Én...
-Bökd már ki!
-MinHyun... Tegnap a koncert után találkozott egy szőke csajjal...és...JR már előtte is gyanúsnak találta azt a lányt, de nem akartunk neked eddig szólni, mert nem voltunk biztosak abban, amiben most már azok vagyunk...
ChunJi:
Kiléptem a folyosóra, aztán követve a fincsi illatot eljutottam a nappaliba.
-Értem. Köszi mindent.-Hallottam Yuli hangját a konyhából.-Igen.-Az ajtófélfának támaszkodtam, és néztem hugit.-Én is, szia!-Tette le a telefont. Valami fura volt a hangjában...
-Jó reggelt hugi!-Léptem oda hozzá.-Mit eszünk?-Néztem át a válla felett.
-Palacsinta.
-Valami baj van?-Megfordult, és rám nézett.
-Nem, nincs semmi.-Válaszolta, de valahogy nem olyan volt mint tegnap.
-Hogy aludtál?
-Egész jól. Egy cica ébresztett fel.
-Valószínűleg Bobby.
-Fehér volt.
-Akkor ő. Ricky cicája.
-A többiek?
-Had én! Én akarom felkelteni őket!-Vigyorodtam el. Yuli bólintott, aztán tányérokat szedett elő. Felrohantam az emeletre, aztán kicsaptam a szobánk ajtaját. Felhúztam ChangJo vekkerét, és a párnája alá tettem. Aztán előszedtem a szekrényem aljából két cintányért (gőzöm sincs mit kerestek ott, a múltkor találtam csak meg őket), egy farsangi/újévi papírtrombitát, egy (idegesítően rondán) éneklő babát, meg egy szirénázó vacakot. Amikor megszólalt ChangJo órája L.Joe feje mellett vagy 15x összevertem a két tányért. Aztán gyorsan kirohantam a szobából át CAPhez és Nielhöz. A leader feje mellett elhelyeztem az éneklő babát, aztán bekapcsoltam. Niel füle mellett meg nekiálltam trombitálni. Aztán rohantam át Rickyhez. Bekapcsoltam a szirénázó valamit, aztán lefutottam az étkezőbe, és leültem a megterített asztalhoz, mint egy kis angyal. Először L.Joe érkezett meg, aztán CAP, ChangJo, Niel és végül Ricky, aki a fejemhez vágta a még mindig szirénázó hülyeséget.
-Neked is jó reggelt!-Morogta. Eszti behozott egy nagy tálcányi palacsintát, aztán leült az asztal végébe, és bámult maga elé.
-Te nem eszel?-Érdeklődött Niel a Noonára nézve.
-Már reggeliztem.
-Ez nagyon finom!-Próbáltam felvidítani. A többiek bólogattak, aztán L.Joe lenyelte a falatot, és bejelentette a legújabb játékot:
-Az lesz a palacsintakirály, aki a legtöbbet bírja megenni.-Vagy 30perc alatt betermeltük az egész tálcányi kaját.
-Na? Menjünk körbe!-Ajánlotta CAP.
-23.-Dőlt hátra L.Joe.
-20.-Tette le a villát Ricky.
-18.-Vigyorgott Niel. Hát, ő vigyáz az alakjára.
-32.-Röhögött CAP.
-28.-Mondtam.
-37.-Vigyorodott el ChangJo.
-Ne már! Azt hittem én ettem a legtöbbet! 37? Ember, hova fér ez beléd?
-Szerintem magasabb akar lenni.-Nyögte be Ricky.
-Ember, te hová akarsz nőni?
-Hallod, akkor villanyszerelésnél nem kell kimenni a létráért, csak megkérjük, hogy cserélje ki.-Vigyorgott L.Joe.
-De akkor a szekrény tetejére fogja pakolni a dugikajáját. Ott meg nem érem el.-Nyavajgott CAP.
-Szóval te zabálod be!-Csapott az asztalra ChangJo.-De kis szemét vagy!-Röhögte el magát a maknae.-Én meg azt hittem, hogy ChunJi.
-Mer' mér' én?-Húzogattam a szemöldököm.
-Mert mért ne?!-Vigyorodott el.
-Azt hittem szeretsz?!-Tettem drámaian a tenyerem a szívemre.
-Hülye.-Mondta L.Joe, mire mindannyian röhögésben törtünk ki. Csak akkor esett le, hogy Yulirólt teljesen megfeledkeztünk. Még mindig maga elé bámult, és mintha a szeme sarkában könny csillogott volna.
-Hugi, mi a baj?-Kérdeztem, mire a többiek is ránéztek.
-Noona?
-Yuli noona?!-Próbálkozott ChangJo és CAP. Aztán L.Joe megérintette a vállát. A lány összerezzent, aztán felnézett.
-Minden rendben?
-Aha.-Bólintott nem túl meggyőzően.
-Tuti?
-Igen MinSoo hyun. Csak... Fáradt vagyok. Egy picit.
-Nem aludtál jól?-Érdeklődött Ricky.
-De...-Megcsörrent a mobilja. A kijelzőre pillantott, aztán megfogta a készüléket, és felállt.-Bocs.-Kiment az udvarra.
-Szerintetek minden oké van vele?-Pillantott CAP utána.
-Nem hiszem.-Válaszolt L.Joe.
-Tegnap még nevetett a vicceinken.-Elmélkedett Ricky.
-És ha csak rossz passzban van?
-Gondolod?-Néztem Nielre.-Szerintem ez annál több. Amikor reggel lejöttem valakivel telefonált.
-Talán rossz hír...
-És ha komoly a dolog?-Aggódott Ricky.-Mi van ha a családjával van valami?
-Utánajárok.-Álltam fel.
-Még várj egy picit! Hadd telefonáljon.-Állított meg ChangJo.-Legalább azt várd meg amíg leteszi.-Mivel üveges ajtó nyílik hátrafelé az udvarra az étkező bizonyos pontjaiból ki lehet látni a kertre. Pont onnan, ahol ChangJo ül. Szóval ő tudja. Úgy két élet múlva szólt, hogy letette a mobilt.
-Mindenki maradjon idebent!-Kértem a srácokat, aztán kabátot húztam, és kimentem a hidegbe. Yuli a medence mellett állt.
-Hugi? Mi a baj?-Álltam elé.
-Semmi.
-Akkor mi az, amit nem akarsz nekünk elmondani?-Emeltem fel a fejét.
-Megfogtál.-Mosolyodott el. Mosolygott, de a szeme másról árulkodott.
-A családoddal van valami?
-Nem.
-Akkor a barátaiddal?-Megrázta a fejét.-A munkáddal? Az, hogy nem szabad dolgoznod?-Kérdezgettem tovább. Újfent megrázta a fejét.-Akkor valami MinHyunnal?-Nem válaszolt, csak lehajtotta a fejét.-Ezek szerint vele van valami. Elmondod? Hátha tudok segíteni.-Simogattam meg a vállát.
-Ezen már nem lehet segíteni.-Motyogta.
-Kérlek! Hadd segítsek! Ha az kell akkor még a srácoknak sem mondom el... Csak... Ne legyél szomorú.-Simogattam meg az arcát.
-Én...-Kezdtek el könnyek folyni az arcán. Aztán összecsuklott, és a mellkasomnak esett. Rázta a zokogás. Magamhoz öleltem, és hagytam hogy a vállamon sírjon. Még mindig könnyek folytak az arcán, amikor beirányítottam a házba. Pár pillanatra átadtam L.Joenak, amíg levettem a kabátomat. Aztán leültünk a kanapéra. Felküldtem a szobájukba a srácokat, hogy ne zavarják. Újabb zokogóroham tört rá. A pólóm már teljesen elázott. Aztán még két rohama volt. Amikor kicsit lenyugodott letörölte a könnyeket az arcáról, és felnézett rám.
-Sajnálom.-Mutatott a pólómra.-Lehívnád a többieket?-Felálltam, és felsprinteltem az emeltre. A fiúk a legnagyobb szobában voltak, és valamiről nagyon tárgyaltak.
-Na, mi van?-Kérdezték kórusban.
-Gyertek le!-Intettem nekik, mire lejöttek ők is a nappaliba. Yuli felemelte a fejét. Fájdalom csillogott a szemében.
-Nem akarlak a dolgaimmal terhelni benneteket, de úgy érzem, hogy erről a bátyóimnak tudnia kell. MinHyun...-Letörölt egy kibuggyanó könnycseppet, aztán folytatta.-Valamiért úgy gondolta, hogy az sokkal egyszerűbb ha a jelenlegi barátnője közli velem telefonon, hogy hagyjam békén a pasiját.
-Ez komoly?-Esett le az állam.
-A lényeg ennyi dióhélyban. A fájdalmas részeket meg megtartom magamnak.
-Ahhoz képest hogy mindez ma történt jól tudod kezelni.-Bámult Ricky.
-Csak... Üresnek érzem magam. Nem hiszem hogy az eddigi munkámban jelenleg tudnék bármit is alkotni.
-Az nem jó, ugye?-Édeklődött Niel.-Mármint hogy nem tudsz...lakberendezni.-Yuli megrázta a fejét.
-Nem, ez nem jó. Talán ha egy kicsit összeszedem magam...
-Ha úgy érzed, akkor ne csináld. Nem lesz jó ha bármit is magadra erőltetsz.-Mondta CAP.
-Igen. Az olyan, mintha egy maszk lenne rajtad. Kívülre azt mutatod, hogy minden rendben, belül meg teljesen össze vagy törve.-Magyarázta Niel.-Bár ez az összetört dolog valamikor úgyis a felszínre tör.
-Köszönöm fiúk.-Mosolyodott el Yuli.-Mit kezdenék nélkületek?
-Főleg nélkülem!-Jelentette ki Ricky, mire mindannyian felnevettünk.
-Bár... Úgy érzem lesznek még rossz napjaim... Szóval ne ijedjetek meg ha kisírt szemmel ébredek, meg hasonlók...
-Akkor majd vigyázunk rád.-Jelentette ki L.Joe.
-Nagy ölelés!-Kiáltotta el magát ChangJo, aztán felhúzta Yulit a kanapéról és átölelte. Mi is csatlakoztunk hozzájuk, és valahogy úgy nézhettünk ki mint egy egymásba kapaszkodó kisebb hadsereg.
-És mit szerveztem le ma délutánra?-Húzogatta a szemöldökét CAP.
-Vidámpark? Úúú, vagy kirándulunk a cukorkaboltba?-Találgattam. A többiek persze jól kiröhögtek. De legalább Yuli is mosolygott, ami alapból megéri hogy hülyét csinálok előtte magamból.
-Nem ChunJi. Találkozni fogunk drága barátainkkal.
-Srácok megfulladok!-Nyögte Yuli, mire elengedtük.
-Yuli noona?
-Igen MinSoo hyun?
-Hívhatunk Yulu-nak?
-Aham.-Mosolyodott el.
-Jó, de mindenki jön, igaz?
-Aha. Nincs kifogás.-Nézett jelentősségteljesen Yulura.-Akkor indulunk is.-Tapsolt CAP. Felhúztuk a cipőket meg a kabátokat, aztán kimentünk a kocsikhoz.
Eszti:
-Yulu noona?
-Hm?-Néztem L.Joera.
-Örülök hogy jól vagy.-Mosolyodott el.-Ha bármiben tudunk segíteni, akkor...
-Köki!-Mosolyodtam el, aztán megöleltem Byunnie hyunt.
-Egyébként hová megyünk?-Érdeklődött ChangJo.
-Majd meglátjátok. Meglepi!-Vigyorgott a visszapillantóba CAP. A kocsiban 4-en ültünk, a másikban 3-an. Ezek a kocsik is feketék voltak, sötétített ablakokkal.
-Barkópázzunk! Ki kell találni mire gondol!-Jelentette ki ChunJi.-Segítsetek!
-Csak egy dolgot árulok el!-Úgy egy km-nyi hatásszünet.-Pirannya.
-Pirannya?-Néztek össze a fiúk, aztán megvilágosodtak, és összevigyorogtak.
-Pirannya? Ez valami jellemző a barátaitokról, vagy... Valami más?-Értetlenkedtem.
-Yulu noona, majd szép sorban te is megtudsz mindent.-Vigyorgott a leader. Egy óriásplakáton megláttam ŐT, úgyhogy a srácok baromságai helyett azzal foglaltam el magam, hogy próbáltam vissza folytani a sírhatnékom.~Kegyetlen ez a világ, mindig ad okot az önemésztésre. De túl lehet élni.~Csitítottam magam. A gyomromban a görcs kezdett kiengedni. Lehajtottam a fejem, és vártam hogy elmúljon ez az egész. A fiúk arról kezdtek vitatkozni, hogy melyik úton menjünk HOZZÁjuk, melyik a rövidebb. Persze CAP vezet, szóval ennek semmi értelme nem volt. Úgyis arra megy amerre ő akar. Niel a másik kocsival meg utánunk jön. Úgyhogy a vitának az vetett véget, hogy CAP lefordult egy mellékutcába. Nemsokára le is parkolt egy nagy fehér kerítés előtt. Az utcán még állt egy kék hasonló kinézetű kocsi mint amivel mi jöttünk. Niel is leparkolt, aztán kiszálltak ők is.
-Fogd be a szemét, mindjárt kijönnek.-Utasította CAP ChunJit. A fiú mögém állt, és a tenyerét a szemem elé tette.
Kíváncsi voltam ugyan hogy kik a titokzatos személyek, de megint begörcsölt a gyomrom. ChunJi megsimogatta a vállam, aztán magához ölelt.
-Minden rendben van. Még Busanban vannak.-Suttogta.
-O-oké.-Elfojtottam a könnyeket, aztán próbáltam lenyugodni. CAP szólt, hogy most már 'megnézhetem' őket. ChunJi elengedett. A fény miatt vagy ezret kellett pislognom, mire kitisztult a látásom. Aztán majdnem nyomtam egy hátra szaltót.
-Yulu, ők itt a BAP.
-Ismerem őket.-Néztem Rickyre.-És nagyon nagyon szeretem is őket.-Valamiért angolul beszéltem. Gőzöm sincs miért. Csak valahogy.. ez jött. Mondjuk kicsit fura helyzet is kialakulhat belőle (egyszer már volt olyan, hogy japánul kezdtem el felelni egy vizsgán a párizsi sulimban... Az elég gáz helyzet volt...)
-Tényleg?-Érdeklődött Niel. Biccentettem, aztán az egy helyben toporgó fiúkra néztem.
-Ja, bocsi, Eszti, vagy Yulia, vagy Yuli, vagy Yulu vagyok. Amelyik tetszik, vagy ki tudjátok mondani.-Néztem a BAPes fiúkra. Egy kicsit értetlennek tűntek.
-Nem beszélsz koreaiul?-Kérdezte végül HimChan angolul.
-Ja, de bocsi, csak... Hagyjuk.-Legyintettem.-Elmondjam még egyszer?
-Szerintem a Yulu a legcukibb. Melyik az igaz neved?-Kérdezte Zelo.
-Eszter. De azt nektek elég nehéz kiejteni. Szóval hanyagoljuk, oké?-A fiúk bólintottak.
-Na jó emberek! Irány be mindenki!-Tapsolt Bang. Mikor bejutottunk a házukba csak bámultam. Oké... Ez egy lakberendező álma. Hatalmas nappali, étkező, konyha, egy csomó szoba az emeleten... Huh... Tuti nekiállnék tervezni, ha...lenne ötletem. Mintha egy fal állna köztem és a régi dolgaim között.
-Minden rendben?-Érintette meg a vállam Zelo. Felnéztem a méteres maknaera.
-Aha. Milyen odafent a levegő?-Érdeklődtem, mire elröhögte magát. Zelo mellett megjelent DaeHyun.
-Sziaaa!!-Integetett Zelo mögül az ujjaival. Erre szegény gyerek még jobban röhögött.
-Egyébként DaeHyun vagyok.-Vigyorgott, aztán eltűnt. Zelonak le kellett ülnie, mert valószínüleg röhögőgörcsöt kapott.
-JungJae vagyok.-Termett előttem a következő fiú. A jobb kezét nyújtotta felém.
-Yulu.-Fogtunk kezet.
-Ééén jövök!-Nyávogott Himchan, aztán félrelökve JungJaet megölelt.
-Szálj már le róla! Mingyá' összeesik!-Húzta le rólam a srácot a főrepper.
-YonGuk, vagy Bang vagyok. Szia Yulu!-Mosolygott rám.
-Szia Bang!-Bang hátára ráugrott Himchan, aztán mindketten röhögőgörcsöt kaptak. ChunJi jött oda hozzánk, aztán megfogta a csuklómat, és leültetett a kanapéra Zelo mellé (aki már nem röhögött annyira).
-Jááátszunk valamit!-Nyafogott ChangJo. Zelo, Himchan és ChunJi is hevesen bólogatott. Aztán mindannyian CAPra néztek. A TeenTop vezetője megvonta a vállát amolyan 'nekem mindegy' fillingben. Aztán minden tekintet Bangra szegeződött. Ő elröhögte magát. Aztán felém fordultak.
-Mi van?
-Nem tudom. Te is megengeded?-Rántott egyet a vállán Ricky.
-Oké, mit játszunk?-Néztem az idősebb tagokra.
-Legyen az a felelsz vagy mersz! Az jó játék!-Lelkezdezett Niel.
-Okés hozok üveget.-Ment ki a konyhába Zelo. Miután visszajött (miközben kiitta a kólát az üvegből) leültünk egy nagy körbe a földön.
-Hölgyeké az elsőbség.-Nyomta a kezembe az üveget a BAP maknaeja.
-Nem akarok kezdeni.-Adtam vissza.
-Akkor a legfiatalabb.-Vonta meg a vállát CAP.
-Mondtam már, hogy nem én akarok kezdeni.
-Te vagy a legfiatalabb?-Bámult rám JungJae.
-Hát ha csak te nem vagy 96-os?-Vontam fel a szemöldököm.
-20 éves vagy?-Esett le a srácok álla.
-Miért mennyinek nézek ki?
-Max 17/18.-Nyögte ki Zelo.
-Köki, na kezdj te, ha már nálad van.-Néztem Himchanra, aki az üvegből itta ki azt, amit Zelo nem ivott meg. Miután befelyezte az ivászatot, és jó erősen rácsavarta a kupakot Himchan pörgetett.
-ChangJo. Mit kérsz karácsonyra?-Érdeklődött, mire értetlenül bámultunk rá.-Ja, hogy ez nem az a játék?! Bocs. Mit is játszunk?
-Egyébként merek.-Morogta ChangJo.
-Ja, hogy az. Az szép karácsonyi ajándék. Oké, akkor... Akkor... Mondjuk... Ööö...
-Nyögd már ki!-Kiáltott fel DaeHyun.
-Vágd fejbe azt, akit a legjobban utálsz.
-Mikor?
-Most. Ebben a pillanatban.-ChangJo egy hatalmas pofont adott Himchannak.
-Mér én?-Dörzsölgette a fejét Himchan.
-Mert abban a pillanatban téged utáltalak a legjobban.-Ült vissza ChangJo.
-Ó, Ú, merek!-Vigyorgott JongUp.
-Adj Yulunak egy puszit az arcára.-A fiú leguggolt elém, aztán egy cuppanós puszit nyomott a bal pofimra.
-DaeHyun. Mit szeretnél?
-Enni, mer'?
-Ezek szerint mersz, ugye?
-Ja, asszem.-Vonta meg a vállát.-Mi a parancs?
-Hagyjuk semmi sem jut eszembe.-Adta tovább az üveget DaeHyunnak.
-Ilyet lehet?-Érdeklődött CAP Bangra nézve.
-Fogalmam sincs. Miért nem adsz neki egy feladatot?
-Akkor facsarj narancsot a fejedre!-Vonta meg a vállát JongUp. DaeHyun elfintorodott, aztán a konyhából hozott egy narancsot, és felrohant a szobájába egy...Úszósapkáért, és két törölközőért... Betűrte a haját a sapka alá, aztán az egyik törcsit a vállára terítette. Kifacsarta a narancsot, aztán a még száraz törölközővel megtörölte az arcát, utána mindent elpakolt, és megmosakodott. Mi meg csak néztünk rá... Hát, valószínüleg elég érdekesen...
-Tényleg, megvan még a pirannya?-Törte meg a csendet Ricky.
-Szegény meghalt. Zelo nem gondozta.-Válaszolt JungJae.
-Mi az hogy nem gondoztam? Minden héten új vizet raktam a medencébe.
-De a kutya kihalászta.
-Csak majdnem. Pityu elúszott előle.-Mondta Zelo. Aranyos neve van a halnak... VAgyis volt.
-Akkor miért halt meg?
-Mert nem dobtad be neki a macskáidat!
-Dehogy fogom megetetni egy pirannyával a cicáimat.-Ellenkezett YoungJae.
-Na, látod? Ezért halt meg.
-Szegény...-Sajnálkozott Niel.-Pedig olyan cuki volt.
-ChunJi?-Nézett DaeHyun ChanHeera, amikor a kólásüveg kupakja a srácra mutatott.
-Merek.
-Csinálj nekem valami kaját, jó? Mindent megtalálsz a konyhában. Éhenveszek. Ja, max 5 perc.-ChunJi kiballagott a konyhába, aztán egy gőzölgő tányérral jött vissza, amit lerakott DaeHyun elé.
-Csak mirelitet találtam.-Vonta meg a vállát. A srác azonnal enni kezdett, miközben ChunJi pörgetett.
-Most kérdezzek magamtól?-Érdeklődött.
-Játszuk két üveggel, úgy, hogy annak a két embernek kell egymással csinálniuk valamit.
-Oké, Byunnie.-Bang hozott mégegy üveget, aztán ChunJi pörgetett. Az első Ricky lett, a másik JongUp.
-Mertek vagy mertek?
-Mi a 3. lehetőség? Én azt választom. Az a legszimpibb.
-Merünk.-Vágta hátba Rickyt JongUp.
-Kendo?
-Oké!
-Te, biztos vagy ebben?
-Az pörget, aki elveri a másikat 13 kör lesz. Na, gyerünk!-Felkapcsolták a kinti lámpákat, amitől egy kisebb focipálya méretű udvar világos lett. Bang hozott két botot, aztán jól elnánspágolták egymást.
-A végeredmény Ricky javára 7:6. Menjünk be, mert megfagyok.-Kiabált ChunJi. Ricky pörgetett. A nyerő páros L.Joe és... L.Joe lett.
-Ez azt jelenti, hogy kétszeresen megszívathatom Byunnie hyungot?
-Mit találtál ki?
-Grefitizhetünk? Ugye? Léégyszíí!-Ugrabugrált Ricky.-Akkor oké. Elég lesz ha szépen felírod a neved.-Bang előhozta a festékeket, aztán L.Joe elkezdte kidekorálni a garázs hátsó falát. Tök jó lett. Aztán bementünk és L.Joe pörgetett. Bangot és engem.
-HÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ!!!-Húztak a fiúk.
-Akkor most összeházasodtok!-Jelentette ki L.Joe.-Gyertek ide! Oké, fogjátok meg egymás kezét... Ügyik vagytok!-L.Joe megköszörülte a torkát.-Bang JongGuk elfogadod-e hites feleségedül Yulut? Persze hogy igen. Yulu te elfogadod-e hites férjedül Bangot? Persze hogy ja. Szóval blablabla, csókoljátok meg egymást!
-Tiltakozom! Ez kényszerházasság!-Mondta Bang, mire a fiúk nekiálltak röhögni.
-Nem baj! Csókoljátok meg egymást!
-Nem. Nekem barátnőm van!-Ellenkezett Bang.-Neki meg barátja.-Mutatott rám. Az ajkamba haraptam, hogy ne kezdjek el sírni. A görcs megint a gyomromban volt, és bármennyire próbáltam eltüntetni, nem múlt el.
-Te hülye!-Szidta CAP L.Joet.-Ez kényes téma! Nem esett még le?-ChunJi odajött hozzám, aztán segített visszaülnöm a helyemre.
-De olyan cukik lettetek volna!-Motyogta Byunnie, aztán ő is leült. Bang pörgetett (felajánlotta nekem is, de semmi hangulatom nem volt hozzá). Zelonak és ChangJonak kellett árnyékboxolnia, aztán ChangJo pörgetett. DaeHyunnak és YongUpnak kellett a homlokáról arcmimikával eljuttatni egy kekszet a szájába. YongUp volt a gyorsabb, így ő pörgetett. Ricky és JoungJae versenyzett távolugrásban. JoungJae 2cm-rel nagyobbat ugrott Rickynél. Niel és CAP párosa lett a nyerő. Ők eltáncolták a 2NE1 egyik koreográfiáját. Kő-papír-ollóval eldöntötték hogy CAP pörget. Himchan és ChunJi mérleghintás valamit kellett megcsinálniuk. CAP Himchant kiáltotta ki nyertesnek. Aki kipörgette CunJit és... Engem. Eddig kissé kábán figyeltem az eseményeket.
-Semmi perverzség, kérlek hyung!-Könyörgött ChanHe. Himchan elvigyorodott. Éreztem, hogy valami nagyon kínos dolgot talált ki.
-Yulu itt alszik, ChunJival Zelo ágyában. Ja, Zelo, és JongUp, ti meg átköltöztök hozzánk.-ChunJi egyet sóhalytott, aztán rám nézett.-Ja, persze egymás mellett alszotok.-Jelentette ki Himchan. ChunJi lehajtotta a fejét, aztán rám sandított.-Ja, és ChanHee drága!
-He?
-Nem üthetsz meg.
-Mert miért nem?-Háborodott fel ChunJi.
-Mert ez a feladat.-Vonta meg a vállát Himchan. Felálltam és odamentem mellé. Egy jó nagy pofont kapott, aztán mintha mi sem történt volna visszaültem a helyemre. Himchan az arcát dörzsölgetve kiment a konyhába.
-Éhes vagyok.-Jelentette ki Niel.
-Rendeljünk pizzát!-Tapsikolt JongUp, aztán Bangra sandított. A leader megvonta a vállát.
-Akkor addig elmegyünk a cuccainkért. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy itt fogunk aludni.-Állt fel CAP.
-Neked mit hozzunk?-Nézetek rám.
-Az egész táskámat. És ha lehet ne turkáljatok benne.-ChangJo és L.Joe is elmentek vele. ChunJi megkért, hogy menjünk el egy olyan helyre, ahol nem hall senki.
-Sajnálom, én...
-Tudom hogy nem akartad, hogy így legyen. Hidd el, én is sokkal szívesebben aludnék egyedül... Mármint nem veled van a baj... Csak...
-Egyszer még megverem Himchant. Azt a pofont viszont nagyon megérdemelte.-Jelentette ki.-Valami baj van az...éjszakán kívül? Na jó, ez elég félreérthetően hangzott.-Vakarta meg a tarkóját.-De tényleg, mi a gond? Nagyon nem voltál itt az utóbbi 1-2 órában.-A torkomban és a gyomromban lévő gombóc egyre jobban szorított. Aztán éreztem, hogy egy könnycsepp kibuggyan a szemem sarkából. =0D=0A-Valami rosszat mondtam?-Ilyedt meg.
-Nem, csak... Szeretnék egyedül lenni...-Nyögtem ki nagy nehezen. ChunJi kinyitotta az egyik szoba ajtaját. Megráztam a fejem, aztán összeszorított fogakkal átmentem a házon ki a kertbe. Lerogytam egy padra, és a tenyerembe temettem az arcom. Nem éreztem semmi mást, csak a fájdalmat, ahogy belegázoltak a lelkembe... És csak sírtam.
By. B.W
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése