86. Freurora&Hermine visszatér

Eszti:

Miután ChunJi befelyezte a mesélést megérkezett Hanni és Panni. Mindketten a nyakamba ugrottak (Panni csak majdnem, Hanni viszont jól belerúgott a lábamba, aú!)

-Szerintem én megyek.-Állt fel a koreai fiú, és elindult az ajtó felé.

-CanHee hyun!

-Igen?-Nézett vissza.

-Nagyon köszönöm, hogy eljöttél, meg minden egyebet.-Mosolyogtam rá. Szégyenlősen elfordította a fejét, aztán kiment. Hanni és Panni (vicces, ahogy összerímel a nevük) persze azonnal kérdezgetni kezdtek, hogy hogy érzem magam, meg mi történt azóta.

-Panni?

-Hm?-Nézett rám a nővérem.

-A munkámmal kapcsolatban... Ugye...?

-Mindent elintéztem. A megrehdelők nagyon sajnálták, de a legtöbb sürgős dolog volt, úgyhogy keresnek másik lakberendezőt. Egy házaspár maradt, és egy talán francia? Vagy olasz fiatalember. Nekik annyira nem sürgős. Most december van... Talán április-május max júniusban eljutsz hozzájuk.

-Köszönöm.-Mosolyodtam el.

-És te meddig maradsz itt?-Néztem Hannira.

-Sokáig.-Tette le a játékát (egy kis macit).

-Ezt hogy érted?

-Valahogy úgy, hogy ha minden jól megy, és egy kicsit jobban elsajátítja a nyelvet akkor ő is ideköltözik hozzánk Szöulba.-Magyarázta Panni.-Valahogy úgy kéne időzíteni, hogy a jövő tanévben már itt kezdhessen.

-Aszta! Nem korai ez még egy kicsit? Hiszen még csak 11 éves vagy.

-És? Mi 14 évesen kerültünk Tokióba.

-Már majdnem 15.

-Mindegy.

-Anyáék?

-Megengednék.-Vonta meg a vállát Panni.-Ha már nemzetközi a családunk... A nagybátyánk is Sydneyben él, én itt Szöulban, a te bejelentett lakásod Párizsban van, anyáék Budapesten, anya testvére Spanyolországban, a keresztanyukánk Tokióban, apa öccse New Yorkban, az unokatesónk Los Angelesben. Nem elég nemzetközi?

-Oké, igazad van. De akkor is, korai ez még.

-Most éppen MinHyun a felelős érte.Vagyis ahogy anyudék döntöttek. Igaz, hogy Renék hozták el őt, de attól még MinHyunra bízták. Meg lehetne ezt oldani, akár így, akár úgy, ha nagyon akarjuk. Főleg úgy, hogy mindkét nővére itt tartózkodik Szöulban.

-Ja, csak az egyik egy újságnak fotóz, és most próbál bekerülni egy kiadóhoz, a másik pedig egy darabig még félkezű lesz, aztán meg megy vissza Párizsba, és a munkája után ide-oda a világon.

-Hidd el, megoldjuk.-Szögezte le Panni. Aztán az órájára nézett.-Hupsz, el fogunk késni!

-Hová igyekeztek?-Érdeklődtem.

-A TennTopos srácoknak lesz egy koncertjük, ahová meghívtak minket is. Utána meg elmegyünk hozzájuk. Kár, hogy nem jöhetsz el...

-Majd vegyétek fel!-Nevettem el magam.-Jó bulizást! Vigyázzatok magatokra!

-Te is!-Ölelt meg Panni.

-Ne menj sehová, jó?-Ölelt meg Hanni.

-Törött lábbal? Ugyan már, mégis hová?-Nevettem.

-Szia!

-Szijjjjjjjjjjjjja!-Köszönt el Hanni is, aztán kimentek.

...

Valamikor sikerült elaludnom, mert reggel az orvos keltett fel. Megmérte a vérnyomásom, megnézte a pulzusom, hogy nem vagyok-e lázas, meg hasonlók, bevetette velem a gyógyszereket.

Kb két napig csak ez ment. Jött az orvos, a nővérke. MinHyun egyszer-kétszer telefonált, de most valami klippet forgatnak, szóval nincs sok idejük. Pannit is bevették a fotóscsapatba, szóval ő is el van foglalva. Pati egyszer bejött, de ő is sietett, mert JiMin (a srácok stylestja) felhívta, hogy kell valamiben segítenie. JuJut és Jint is lefoglalta ez a nagy felhajtás. Persze Hanni is ott volt velük. Küldtek pár klippet, amit csak nekem vettek fel. Szegény kislányt szétcibálják. Néha ChunJi is bejött, de ő sem sok ideig, mert mindig estefelé jött, aztán a főorvos, vagy a nővérke hazaküldte, mivel vége volt a látogatási időnek.

Valahogy így telt el a december, és január nagy része. Karácsonyi ajándékaimat behozták a kórterembe, aztán haza is vitték. Az újévet MinHyunnal töltöttem, aki lemondott egy bulit csak miattam, aztán másnap mennie kellett újévi koncertezni valahová a többiekkel.

Egyik este a főorvos jött be. Megcsinálta a szokásos vizsgálatokat, aztán kicsit beszélgettünk.

-A keze gyorsan gyógyul. Ahogy a lába is. Ami nagyon jó hír. Nemsokára használhatja is a bal kezét.

-Az nagyon jó lenne.-Bólogattam.

-Egyébként maga mivel foglalkozik? Olyan ismerős az arca.

-Lakberendező, grafikus, dekoratőr meg hasonló művészi végzettségeim vannak. Ezen kívül volt olyan, hoyg tolmácsolnom kellett, fordítani, meg egyebek.

-És a médiában, esetleg?

-Talán egy divatmagazinban. Freurora&Hermine duo tervei alapján készült ruhákban fotóztak le, mint modellt. Márha a doktorúr olvas olyasmiket.

-Én nagyon nem, de a lányom és a feleségem igen. És ez a Freurora&Hermine duo mostanság eléggé felkapott. Egész jókat terveznek. Bár mostanság nem maga szerepel a fotókon.

-Ha tud, hoz nekem olyan magazint? Kíváncsi vagyok rájuk.

-Persze, majd hozok.-Állt fel az orvos.

-Köszönöm doktorúr!-Miután becsukta az ajtót újra egyedül maradtam. Ezek szerint Jinnek és Patinak egész jól megy már ez a dolog. Kíváncsi vagyok kit kértek meg modellnek. Panni tuti hogy fotózott, szóval ő ki van iktatva. Valószínűleg nem is Pati és nem Jin. Eni inkább fodrászkodik, JuJu meg sminkel. De majd kiderül.

...

Másnap reggel egy halom divatmagazint találtam az éjjeliszekrényemen. A bal kezemen már csak egy kötés van, a csonton is már csak egy picit látszott, hogy meg volt repedve. A jobb kezemet még mindig nem tudom mozgatni, de attól függetlenül a jobbal angyon jól elvagyok. A lábam is gyorsan gyógyul. Már néha egy picit sétálhatok is, de nem szabad megeröltetnem.

Szóval legalább aznap nem unatkoztam. Végignézegettem a szebbnél-szebb, és jobbnál-jobb ruhákat. Kiderült, hogy a modellek a MYNAMEs srácok barátnői (persze ők a mi barátnőink is, csak így könnyebb megkülönböztetni őket), Tifany, Hyong, SoHee, és az ORANGE CARAMELLes lányok, Lizzy, Nana, és Raina is szerepel a képeken. Néha feltűnnek persze a fiúk is. Főleg ChaeJin, SeYong és JunQ. Ha jól olvastam (néha még szédülök egy picit) ők azzal robbantak be, hogy "Kifutóra & az utcára; Hordható változat egyenesen a tervezőtől" Pati megalkotja a kifutósat, Jin pedig a hétköznapi változatát. Mondjuk ez jó ötlet. 3 teljes kollekciót hoztak már ki:

ANGEL: Főleg a fehér szín dominál, csipkés, arany színűek a kiegészítők, és sok stasszt használtak.

PILLANGÓ (magyar címe van, igen): ezer féle szín, árnyalat-átmenet, rengeteg csillogás, és nagyon sok pillangó.

BABYGIRL: cuki, babás mintákkal (tipikus nagy fejű, aranyos arcú minták), halvány színekkel, főleg kék rózsaszín, és lila.  Ezüs színű kiegészítőkkel, és van pöttyös alapú ruha is.

Mire végignézegettem a magazinokat odakint besötétedett. Az orvos szokás szerint bejött, megcsinálta a szokásos vizsgálatokat, aztán közölte velem a jó hírt.

-A lábával minden rendben, holnap hazamehet. A bal kezét is tudja már használni. Csak a jobbra vigyázzon még pár hónapig.

-Köszönöm. Vigyázni fogok...-Nyílt az ajtó, és egy srác esett be a szobába. Szó szerint majdnem elesett. Az oldalára tapasztotta a tenyerét, aztán kilihegte magát.

-Yo?-Nézett rá a főorvos (akit egyébként Shin Dong Woon-nak hívnak)-Mi a probléma?

-Csak siettem, semmi különös, apa.

-Mondtam már, hogy ne rohangálj a folyosókon! Itt betegek vannak! És ha valakinek nekimész?

-Vigyázok, ne aggódj!-Aztán a fiú az apja mögött rám nézett, és felvonta a szemöldökét. Aztán az apját bámulta. Az orvosnak végre leesett mit akar.

-Eszter,-Olyan furán ejti még mindig ki a nevem, ezért felkuncogtam. Olyan, mintha Éssssztőr-t mondana.-Ő a fiam, Shin Yo Woon. Yo, ő Eszter.

-Yulia, ha azt könnyebb kimondania, doktor úr.-Kuncogtam még mindig.-Hányszor mondtam már, hoyg nyugodtan hívjon Yuliának.

-Szép neveid vannak. Ésssztőr. Cuki.-Mért végig Yo.

-Bár a japánok is elég furán ejtették ki...-Gondolkodtam hangosan.-Ja, dr.DongWoon, nagyon szépen köszönöm a magazinokat!-Az orvos eltette a táskájába az újságokat, aztán távozni készült.

-Holnap még egyszer meg kell viszgálnunk, aztán írni egy jelentést. Ha jól tudom egyetemre jársz?

-Nem, főiskola.

-Franciaország, Spanyolország?

-Párizs.

-Az ideji vizsgákat talán megússza. Mivel nem tud még írni a jobb kezével, ezért maximum szóban felelhet. A vizsgák február elején szoktak lenni.

-Attól függetlenül már legalább 1 éve levelezősen csinálom.

-A munkád miatt?

-Igen.

-Tényleg, el tudtad intézni?

-Elég nagy kavarodás volt, úgyhogy bele kell majd húznom. De egyenlőre minden el van intézve.

-Az remek. Akkor a holnapi viszont látásra!-Ment ki az orvos.

-Helló, Yulia!-Ment ki a fiú is.

-Szia, Yo hyun!

Bekapcsoltam a notebookom, aztán az ölembe vettem. Írtam MinHyunnak, és Panninak, hogy holnap kiengednek. MinHyun azonnal reagált rá, de azt írta, hogy este koncertjük van Busanban. Új album, meg ilyenek. Egész délelőtt dedikálnak, és már a repülőn ülnek, és a lányok is mennek. Majd szól az egyik TEEN TOPos srácnak, hoyg jöjjön el értem. Mivel a MYNAMEsek valahol Amerikában turnéznak.

Írtam apának és anyának is egy üzenetet, aztán megnéztem a megrendelők által küldött képeket, és leírásokat, és hogy milyet szertenének.

1996-ban épített családi ház. 2 szintes;  nappali, konyha, hálószoba, emeleten 2 hálószoba, fürdő. A nappaliban (30m²)  hatalmas ablakok nyílnak hátrafelé a kertere. Egy nagy kanapé, és sok kis fotel van benne, a vendégeink és a családunk számára. Eredetileg bordó fala volt, de összenyomja a teret, és szertnénk, ha valami világosabb szín lenne. Megjegyezném, hogy rengeteg családi fotónk van, amit szeretnénk kitenni a falra, de sajnos a téglafalba nem lehet szögetverni. A konyha kék, és elég távol esik a nappaliban lévő ebédlőasztaltól. Szeretnénk, ha össze lehetne nyitni valahogy a teret. A felső szobákban...

Ajtónyitódás, aztán Yo lépett be.

-Itthagytuk apám táskáját.-Jött oda az ágyam mellett lévő barna bőrtáskához.-Bocs, ha zavarlak.

-Nem, nem zavarsz.-Felemelte a táskát, de kicsúszott belőle minden. Káronkodott egyet, aztán összeszedte a magazinokat. Az egyik legrégebinél (amin én vagyok a címlapon) megállt a keze.

-Ez te vagy?

-Aha.-Pillantottam a képre. Hú, de utáltam akkor modellkedni. Uh!

-De hogyan...? Modell vagy?

-Nem. Csak mellékfoglalkozás. Mondjuk úgy, hogy megkértek rá.

-Akkor ismered a tervezőket, ugye?

-Elég jól, miért?

-És meg tudod mondani ki ez a lány?-Nyitotta ki az egyiket, aztán rábökött Pati képére.

-Freurora.

-Ennyit én is tudok! Hány éves?

-Miért érdekel az téged?

-Koreában lakik, ugye? Itt Szöulban?-Kérdezősködött tovább.

-Attól félek, hogy összetöröm az álmaidat, ha azt mondom, hogy férje van. Igaz?

-Mi? Kicsoda?

-Egy K-PoP banda főénekese. Bocs, részleteket nem mondhatok, elméletileg még nem publikus semmi róluk.

-És Hermine?

-Szintén van barátja.

-Uh. Várj, te nem fotózol?

-Nem, ő az ikertestvérem.-Böktem Panni képére.

-Wow! Rohadtul hasonlítotok! Vagyis nagyon.

-Aha, tudom. Ez elvárható.

-Bemutathatnál neki. Bírom a fotósokat.

-Csak az a baj, hogy nagyon jó kapcsolatban él.

-Hogy a francba! Csak én vagyok ilyen szerencsétlen idióta? Aki tezsik sohasem akar velem találkozni, aki sexi, annak pasija van, akit meg istennőnek tartok annak meg férje. Remek.-Morogta prtugálul.

-Szerintem sok esélyed van.

-Mi? Te érted amit mondok?-Biccentettem.-Ne már!

-Csak egy jótanács. Ne a nagyokra nyomulj rá! És tuti, hogy megtalálod az igazit, ha keresed.

-Köszi.-Mosolyodott el.-Milyen nyelveken tudsz?

-Elég sok.

-Például?

-angol, japán, koreai, francia, magyar,  portugál, spanyol, olasz, kicsit németül és satöbbi.

-Az angolt, a japánt, a portugált, és a koreait értem. És a többi?

-Titok.-Mosolyodtam el.

-Mikor engednek haza?

-Holnap.-Elhúzta a száját, aztán bepakolt mindent a táskába.

-Akkor már nem hiszem, hogy összefutunk.

-Ki tudja.-Vontam meg a vállam.

-A viszont látásra, Yulia noona!

-Ja, szia Yo hyun!-A fiú kiment. Lekapcsoltama lámpát, aztán egy picit néztem Szöul fényeit, majd elaludtam.