Eszti:
Miután ChunJi befelyezte a mesélést megérkezett Hanni és
Panni. Mindketten a nyakamba ugrottak (Panni csak majdnem, Hanni viszont jól
belerúgott a lábamba, aú!)
-Szerintem én megyek.-Állt fel a koreai fiú, és elindult az
ajtó felé.
-CanHee hyun!
-Igen?-Nézett vissza.
-Nagyon köszönöm, hogy eljöttél, meg minden
egyebet.-Mosolyogtam rá. Szégyenlősen elfordította a fejét, aztán kiment. Hanni
és Panni (vicces, ahogy összerímel a nevük) persze azonnal kérdezgetni kezdtek,
hogy hogy érzem magam, meg mi történt azóta.
-Panni?
-Hm?-Nézett rám a nővérem.
-A munkámmal kapcsolatban... Ugye...?
-Mindent elintéztem. A megrehdelők nagyon sajnálták, de a
legtöbb sürgős dolog volt, úgyhogy keresnek másik lakberendezőt. Egy házaspár
maradt, és egy talán francia? Vagy olasz fiatalember. Nekik annyira nem sürgős.
Most december van... Talán április-május max júniusban eljutsz hozzájuk.
-Köszönöm.-Mosolyodtam el.
-És te meddig maradsz itt?-Néztem Hannira.
-Sokáig.-Tette le a játékát (egy kis macit).
-Ezt hogy érted?
-Valahogy úgy, hogy ha minden jól megy, és egy kicsit jobban
elsajátítja a nyelvet akkor ő is ideköltözik hozzánk Szöulba.-Magyarázta
Panni.-Valahogy úgy kéne időzíteni, hogy a jövő tanévben már itt kezdhessen.
-Aszta! Nem korai ez még egy kicsit? Hiszen még csak 11 éves
vagy.
-És? Mi 14 évesen kerültünk Tokióba.
-Már majdnem 15.
-Mindegy.
-Anyáék?
-Megengednék.-Vonta meg a vállát Panni.-Ha már nemzetközi a
családunk... A nagybátyánk is Sydneyben él, én itt Szöulban, a te bejelentett
lakásod Párizsban van, anyáék Budapesten, anya testvére Spanyolországban, a
keresztanyukánk Tokióban, apa öccse New Yorkban, az unokatesónk Los Angelesben.
Nem elég nemzetközi?
-Oké, igazad van. De akkor is, korai ez még.
-Most éppen MinHyun a felelős érte.Vagyis ahogy anyudék
döntöttek. Igaz, hogy Renék hozták el őt, de attól még MinHyunra bízták. Meg
lehetne ezt oldani, akár így, akár úgy, ha nagyon akarjuk. Főleg úgy, hogy
mindkét nővére itt tartózkodik Szöulban.
-Ja, csak az egyik egy újságnak fotóz, és most próbál
bekerülni egy kiadóhoz, a másik pedig egy darabig még félkezű lesz, aztán meg
megy vissza Párizsba, és a munkája után ide-oda a világon.
-Hidd el, megoldjuk.-Szögezte le Panni. Aztán az órájára
nézett.-Hupsz, el fogunk késni!
-Hová igyekeztek?-Érdeklődtem.
-A TennTopos srácoknak lesz egy koncertjük, ahová meghívtak
minket is. Utána meg elmegyünk hozzájuk. Kár, hogy nem jöhetsz el...
-Majd vegyétek fel!-Nevettem el magam.-Jó bulizást!
Vigyázzatok magatokra!
-Te is!-Ölelt meg Panni.
-Ne menj sehová, jó?-Ölelt meg Hanni.
-Törött lábbal? Ugyan már, mégis hová?-Nevettem.
-Szia!
-Szijjjjjjjjjjjjja!-Köszönt el Hanni is, aztán kimentek.
...
Valamikor sikerült elaludnom, mert reggel az orvos keltett
fel. Megmérte a vérnyomásom, megnézte a pulzusom, hogy nem vagyok-e lázas, meg
hasonlók, bevetette velem a gyógyszereket.
Kb két napig csak ez ment. Jött az orvos, a nővérke. MinHyun
egyszer-kétszer telefonált, de most valami klippet forgatnak, szóval nincs sok
idejük. Pannit is bevették a fotóscsapatba, szóval ő is el van foglalva. Pati
egyszer bejött, de ő is sietett, mert JiMin (a srácok stylestja) felhívta, hogy
kell valamiben segítenie. JuJut és Jint is lefoglalta ez a nagy felhajtás.
Persze Hanni is ott volt velük. Küldtek pár klippet, amit csak nekem vettek
fel. Szegény kislányt szétcibálják. Néha ChunJi is bejött, de ő sem sok ideig,
mert mindig estefelé jött, aztán a főorvos, vagy a nővérke hazaküldte, mivel
vége volt a látogatási időnek.
Valahogy így telt el a december, és január nagy része.
Karácsonyi ajándékaimat behozták a kórterembe, aztán haza is vitték. Az újévet
MinHyunnal töltöttem, aki lemondott egy bulit csak miattam, aztán másnap mennie
kellett újévi koncertezni valahová a többiekkel.
Egyik este a főorvos jött be. Megcsinálta a szokásos
vizsgálatokat, aztán kicsit beszélgettünk.
-A keze gyorsan gyógyul. Ahogy a lába is. Ami nagyon jó hír.
Nemsokára használhatja is a bal kezét.
-Az nagyon jó lenne.-Bólogattam.
-Egyébként maga mivel foglalkozik? Olyan ismerős az arca.
-Lakberendező, grafikus, dekoratőr meg hasonló művészi
végzettségeim vannak. Ezen kívül volt olyan, hoyg tolmácsolnom kellett,
fordítani, meg egyebek.
-És a médiában, esetleg?
-Talán egy divatmagazinban. Freurora&Hermine duo tervei
alapján készült ruhákban fotóztak le, mint modellt. Márha a doktorúr olvas
olyasmiket.
-Én nagyon nem, de a lányom és a feleségem igen. És ez a
Freurora&Hermine duo mostanság eléggé felkapott. Egész jókat terveznek. Bár
mostanság nem maga szerepel a fotókon.
-Ha tud, hoz nekem olyan magazint? Kíváncsi vagyok rájuk.
-Persze, majd hozok.-Állt fel az orvos.
-Köszönöm doktorúr!-Miután becsukta az ajtót újra egyedül
maradtam. Ezek szerint Jinnek és Patinak egész jól megy már ez a dolog.
Kíváncsi vagyok kit kértek meg modellnek. Panni tuti hogy fotózott, szóval ő ki
van iktatva. Valószínűleg nem is Pati és nem Jin. Eni inkább fodrászkodik, JuJu
meg sminkel. De majd kiderül.
...
Másnap reggel egy halom divatmagazint találtam az
éjjeliszekrényemen. A bal kezemen már csak egy kötés van, a csonton is már csak
egy picit látszott, hogy meg volt repedve. A jobb kezemet még mindig nem tudom
mozgatni, de attól függetlenül a jobbal angyon jól elvagyok. A lábam is gyorsan
gyógyul. Már néha egy picit sétálhatok is, de nem szabad megeröltetnem.
Szóval legalább aznap nem unatkoztam. Végignézegettem a
szebbnél-szebb, és jobbnál-jobb ruhákat. Kiderült, hogy a modellek a MYNAMEs
srácok barátnői (persze ők a mi barátnőink is, csak így könnyebb
megkülönböztetni őket), Tifany, Hyong, SoHee, és az ORANGE CARAMELLes lányok,
Lizzy, Nana, és Raina is szerepel a képeken. Néha feltűnnek persze a fiúk is.
Főleg ChaeJin, SeYong és JunQ. Ha jól olvastam (néha még szédülök egy picit) ők
azzal robbantak be, hogy "Kifutóra & az utcára; Hordható változat
egyenesen a tervezőtől" Pati megalkotja a kifutósat, Jin pedig a
hétköznapi változatát. Mondjuk ez jó ötlet. 3 teljes kollekciót hoztak már ki:
ANGEL: Főleg a fehér szín dominál, csipkés, arany színűek a
kiegészítők, és sok stasszt használtak.
PILLANGÓ (magyar címe van, igen): ezer féle szín,
árnyalat-átmenet, rengeteg csillogás, és nagyon sok pillangó.
BABYGIRL: cuki, babás mintákkal (tipikus nagy fejű, aranyos
arcú minták), halvány színekkel, főleg kék rózsaszín, és lila. Ezüs színű kiegészítőkkel, és van pöttyös
alapú ruha is.
Mire végignézegettem a magazinokat odakint besötétedett. Az
orvos szokás szerint bejött, megcsinálta a szokásos vizsgálatokat, aztán
közölte velem a jó hírt.
-A lábával minden rendben, holnap hazamehet. A bal kezét is
tudja már használni. Csak a jobbra vigyázzon még pár hónapig.
-Köszönöm. Vigyázni fogok...-Nyílt az ajtó, és egy srác esett
be a szobába. Szó szerint majdnem elesett. Az oldalára tapasztotta a tenyerét,
aztán kilihegte magát.
-Yo?-Nézett rá a főorvos (akit egyébként Shin Dong Woon-nak
hívnak)-Mi a probléma?
-Csak siettem, semmi különös, apa.
-Mondtam már, hogy ne rohangálj a folyosókon! Itt betegek
vannak! És ha valakinek nekimész?
-Vigyázok, ne aggódj!-Aztán a fiú az apja mögött rám nézett,
és felvonta a szemöldökét. Aztán az apját bámulta. Az orvosnak végre leesett
mit akar.
-Eszter,-Olyan furán ejti még mindig ki a nevem, ezért
felkuncogtam. Olyan, mintha Éssssztőr-t mondana.-Ő a fiam, Shin Yo Woon. Yo, ő
Eszter.
-Yulia, ha azt könnyebb kimondania, doktor úr.-Kuncogtam még
mindig.-Hányszor mondtam már, hoyg nyugodtan hívjon Yuliának.
-Szép neveid vannak. Ésssztőr. Cuki.-Mért végig Yo.
-Bár a japánok is elég furán ejtették ki...-Gondolkodtam
hangosan.-Ja, dr.DongWoon, nagyon szépen köszönöm a magazinokat!-Az orvos
eltette a táskájába az újságokat, aztán távozni készült.
-Holnap még egyszer meg kell viszgálnunk, aztán írni egy
jelentést. Ha jól tudom egyetemre jársz?
-Nem, főiskola.
-Franciaország, Spanyolország?
-Párizs.
-Az ideji vizsgákat talán megússza. Mivel nem tud még írni a
jobb kezével, ezért maximum szóban felelhet. A vizsgák február elején szoktak
lenni.
-Attól függetlenül már legalább 1 éve levelezősen csinálom.
-A munkád miatt?
-Igen.
-Tényleg, el tudtad intézni?
-Elég nagy kavarodás volt, úgyhogy bele kell majd húznom. De
egyenlőre minden el van intézve.
-Az remek. Akkor a holnapi viszont látásra!-Ment ki az
orvos.
-Helló, Yulia!-Ment ki a fiú is.
-Szia, Yo hyun!
Bekapcsoltam a notebookom, aztán az ölembe vettem. Írtam
MinHyunnak, és Panninak, hogy holnap kiengednek. MinHyun azonnal reagált rá, de
azt írta, hogy este koncertjük van Busanban. Új album, meg ilyenek. Egész
délelőtt dedikálnak, és már a repülőn ülnek, és a lányok is mennek. Majd szól
az egyik TEEN TOPos srácnak, hoyg jöjjön el értem. Mivel a MYNAMEsek valahol
Amerikában turnéznak.
Írtam apának és anyának is egy üzenetet, aztán megnéztem a
megrendelők által küldött képeket, és leírásokat, és hogy milyet szertenének.
1996-ban épített családi ház. 2 szintes; nappali, konyha, hálószoba, emeleten 2
hálószoba, fürdő. A nappaliban (30m2) hatalmas ablakok nyílnak hátrafelé a kertere. Egy nagy kanapé, és
sok kis fotel van benne, a vendégeink és a családunk számára. Eredetileg bordó
fala volt, de összenyomja a teret, és szertnénk, ha valami világosabb szín
lenne. Megjegyezném, hogy rengeteg családi fotónk van, amit szeretnénk kitenni
a falra, de sajnos a téglafalba nem lehet szögetverni. A konyha kék, és elég
távol esik a nappaliban lévő ebédlőasztaltól. Szeretnénk, ha össze lehetne
nyitni valahogy a teret. A felső szobákban...
Ajtónyitódás, aztán Yo lépett be.
-Itthagytuk apám táskáját.-Jött oda az ágyam mellett lévő
barna bőrtáskához.-Bocs, ha zavarlak.
-Nem, nem zavarsz.-Felemelte a táskát, de kicsúszott belőle
minden. Káronkodott egyet, aztán összeszedte a magazinokat. Az egyik
legrégebinél (amin én vagyok a címlapon) megállt a keze.
-Ez te vagy?
-Aha.-Pillantottam a képre. Hú, de utáltam akkor
modellkedni. Uh!
-De hogyan...? Modell vagy?
-Nem. Csak mellékfoglalkozás. Mondjuk úgy, hogy megkértek
rá.
-Akkor ismered a tervezőket, ugye?
-Elég jól, miért?
-És meg tudod mondani ki ez a lány?-Nyitotta ki az egyiket,
aztán rábökött Pati képére.
-Freurora.
-Ennyit én is tudok! Hány éves?
-Miért érdekel az téged?
-Koreában lakik, ugye? Itt Szöulban?-Kérdezősködött tovább.
-Attól félek, hogy összetöröm az álmaidat, ha azt mondom,
hogy férje van. Igaz?
-Mi? Kicsoda?
-Egy K-PoP banda főénekese. Bocs, részleteket nem mondhatok,
elméletileg még nem publikus semmi róluk.
-És Hermine?
-Szintén van barátja.
-Uh. Várj, te nem fotózol?
-Nem, ő az ikertestvérem.-Böktem Panni képére.
-Wow! Rohadtul hasonlítotok! Vagyis nagyon.
-Aha, tudom. Ez elvárható.
-Bemutathatnál neki. Bírom a fotósokat.
-Csak az a baj, hogy nagyon jó kapcsolatban él.
-Hogy a francba! Csak én vagyok ilyen szerencsétlen
idióta? Aki tezsik sohasem akar velem találkozni, aki sexi, annak pasija van,
akit meg istennőnek tartok annak meg férje. Remek.-Morogta prtugálul.
-Szerintem sok esélyed van.
-Mi? Te érted amit mondok?-Biccentettem.-Ne már!
-Csak egy jótanács. Ne a nagyokra nyomulj rá! És tuti,
hogy megtalálod az igazit, ha keresed.
-Köszi.-Mosolyodott el.-Milyen nyelveken tudsz?
-Elég sok.
-Például?
-angol, japán, koreai, francia, magyar, portugál, spanyol, olasz, kicsit németül és satöbbi.
-Az angolt, a japánt, a portugált, és a koreait értem. És a
többi?
-Titok.-Mosolyodtam el.
-Mikor engednek haza?
-Holnap.-Elhúzta a száját, aztán bepakolt mindent a táskába.
-Akkor már nem hiszem, hogy összefutunk.
-Ki tudja.-Vontam meg a vállam.
-A viszont látásra, Yulia noona!
-Ja, szia Yo hyun!-A fiú kiment. Lekapcsoltama lámpát, aztán
egy picit néztem Szöul fényeit, majd elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése