90. A Teen Top-nál 4.

Kellemes hangulat uralkodott. Mindenhonnan nevetés, (fiúcsoportok felől általában röhögés), és általános beszélgetők alapzaja hallatszott. A háttérben halkan szólt a zene, és diszkógömbök forogtak. És rengeteg ember volt...A nagy része persze idol.

-Biztos, hogy megtaláljuk a maneggereteket?

-Elvileg magassarkút vett fel. Méghozzá pirosat.-Kuncogott ChangJo.

-És? Látod?-Érdeklődtem felnézve az óriás maknae-ra. Röhögve megrázta a fejét.

-Egy zöld parókás fejet látok.-Jelentette ki.

-Ja, bocs.-Vette le a parókát a fejéről Ricky. Erre mind a...Várjunk csak! Három hiányzik!

-L.Joe, CAP és Niel hová lettek?

-Szerintem csajoznak.-Vonta meg a vállát ChunJi.

-Ja. Niel meg eszik.

-Tipikus.-Helyeselt ChangJo, aztán tovább bámészkodott a tömegben.

-Egyébként ez nem egy kiadós buli?

-Ja, annak indult, de a végén annyi bandát hívtak meg, hogy a kiadó kiszorult.-Röhögött fel Ricky.-Ja, meg egy csomó gyakornok is itt van.

-Nem indulunk el valamerre? Unatkozok.-Érdeklődött ChunJi.

-Gyere ződség!-Indult el CangJo, maga után vonszolva a fiút. Ricky ijedtében elkapta ChunJi csuklóját, aki röhögve belém kapaszkodott, hogy én se vesszek el, aztán így indultunk megkeresni, a maneggerüket. Fél óra keresgélés után Ricky nyafogni kezdett, hogy éhes, így a kajáspult felé kanyarodtunk. Miután feltankoltak (kajával és némi pijával is) mentünk tovább. Most Ricky kitalálta, hogy vonatozzunk, csak kézen fogva. Ő beállt előre, utána ChunJi, aztán én, a sereghajtó pedig nem más, mint ChangJo lett, de ő sem sokáig. Ahogy mentünk végig a tömegen a beszélgetők röhögve belekapaszkodtak a "vonatba". Ott volt, N, Leo, Ravi, Ken (VIXX), Lizzy és Nana (AFTERSCHOOL), YoSeop és Kiki (BEAST), néhány APINK-es lány, a teljes B1A4 csapat, a BIGBANG, a GIRLS GEERATION, a BTS-es JungKook V Suga és Jimin, a teljes EXO, G.NA, az INFINITE, sőt, még SeYongot és ChaeJint is láttam valahol a sor végén. Nemsokára mindenki csatlakozott a vonathoz, és Ricky élvezettel vezette a több mint 50 idol-sorát. És akkor az egyik sarokban megláttam azt a személyt, akit már vagy 1 órája keresek. Bevártam ChangJot, aztán szóltam nekik, hogy csak folytassák. Kiváltam a sorból, aztán SiYah felé igyekeztem. A manegger nagyon megörült nekem, amikor meglátott. Megölelt, aztán kérte, hogy menjünk el valahová, ahol csend van. Kimentünk a teremből a folyosóra, és beszálltunk a liftbe.

-Ez az összekapaszkodós dolgot, ugye nem a fiaim kezdték?-Érdeklődött SiYah, miután elmondtam neki, hogy minden papíromat hoztam, és nyelvgyakorlás céljából voltam 1,5 hónapot Portugáliában (mialatt elvégeztem a francia sulit). Utána persze hazamentem egy kicsit, mert anyuék úgy döntöttek, hogy Hanni költözik, így elhoztam pár cuccát. Ma hajnalban szállt le a gépem (Mellesleg semmit nem aludtam sem az út alatt, sem azóta. A TEEN TOP mellett aludni? Lehetetlen).

-Á, dehogy.-Legyintettem, mire lenevette magát.

-Valahogy sejtettem.-Sóhajtott egyet. A lift megállt, aztán kinyílt az ajtó.-Próbálj meg jó benyomást tenni az igazgatóra. Rajta múlik a "sorsod".-Nevetett fel, aztán bekopogott az egyik ajtón.

-Tessék!-Szólt ki valaki.

-Jó estét Mr.Lee!-Hajolt meg SiYah. Én is köszöntem, és meghajoltam, aztán beléptünk.

-Te vagy...-Nézett rám Mr.Lee.

-Eszter a keresztnevem, de sajnos azt nehéz kiejteni, így maradjunk a Yulia-nál.

-Oh, Ms.Yulia. A lehendő tolmácsunk.-Átadtam neki a papírjaim, aztán megkért, hogy üljek le a kanapéra, SiYah mellé. Mr.Lee leült velünk szembe, és megkért, hogy meséljek magamról.

-1996, novemberben születtünk Magyarországon, az ikertestvéremmel, akinél 5 perccel fiatalabb vagyok.

-Magyarország?

-Európából, azon belül Magyarországról származom.

-Értem.-Biccentett az igazgató.

-15 éves koromban kerültem ki Tokióba. Egyrészt nyelvtanulás miatt, másrészt a családunk egy nagyon nemzetközi família. Vannak rokonaink többek között Németországban, Ausztráliában, és Tokióban is. A szüleink úgy tartották jól jöhet majd a nyelvtudás. Tokióban képzőművészeti középiskolába jártam grafikus-dekoratőr és lakberendező szakon. Utána átköltöztem Párizsba, ahol a tanári végzettséget kaptam. Az iskoláim jelenleg itt tartanak.

-És milyen nyelveken beszél, vagy tud?

-Angolul és japánul anyanyelvi szinten beszélek. Szinte már koreaiul, és franciául is. Angol-japán-koreai-francia felsőfokú nyelvvizsgám van, spanyol-portugál-német-olasz-orosz középfokú, és horvát-román-kínai alapfokú. Egy kicsit latinul is tudok, bár annak eddig nem vettem hasznát.

-Oh, értem. Jelenleg hol dolgozik, milyen munkái voltak eddig? Azt is mondhatja, ami nem bejelentett.

-Jelenleg nem dolgozom. Legelőször magánnyelvtanár voltam, aztán voltam korrepetáló, nyelvi professzor segédje, és pincérnő is. Utána szintén nyelvet tanítottam, nyelvvizsgára és érettségire készítettem fel embereket. Utána, Párizsban elkezdtem a lakberendezéssel foglalkozni, közben modellkedtem is. Párszor megkértek, hogy segítsek valakinek a nyelvekkel, vagy hogy tolmácsoljak. Egészen 2 hónappal ezelőttig a lakberendezés volta fő foglalkozásom, csak lelkileg összeomlottam egy... nem érdekes mi hatására, így egyszerűen nem tudtam mit csinálni a szakmával, így elvégeztem a tanárképzőt, így hivatalosan is lehetek nyelvtanár.

-Értem. Köszönöm. SiYah nagyon jókat mondott magáról, és a papírjai is rendben vannak. 2 hét múlva kezdhet is, ugyanis az egyik együttesünk világturnéra indul. Tokió, Los Angeles, New York, Párizs, Berlin, Bécs, Budapest, Ankara, Sydney, Bangkok, és Peking az állomások sora. A próbaidő a turné. Ha ön is úgy gondolja, hogy megfelelő magának ez az állás, és mi sem csalódunk magácskában akkor megegyezhetünk hosszabb időre.

-Köszönöm, Mr.Lee.-Mosolyodtam el.

-Én köszönöm, hogy eljött.-Mr.Lee felállt, kezet fogtunk, és meghajoltunk egymás előtt.-Oh, még van egy boríték, amit alaposan olvasson el, és ki kell töltenie.-Turkált az asztalán a papírjai között.-Majd SiYahnak adja oda, ha végzett vele. Akármikor megírhatja a turnéig. Az iratait pedig szertném még jobban áttanulmányozni, nem probléma, ha még pár napig itt maradnak?

-Nem, nekem jelenleg nincs szükségem rájuk.-Ráztam meg a fejem.

-Köszönöm, hogy eljött még egyszer.-Biccentettem, az igazgató pedig jelezte, hogy mehetek. Miután becsuktam magam mögött az ajtót beletúrtam a hajamba, aztán kinyitottam a borítékot, és beleolvastam az első papírba. A szerződés...

Összehajtogattam a papírt, aztán visszacsúsztattam a borítékba, a borítékot pedig a táskámba raktam. Nem volt kedvem még visszamenni a zajba, így élvezve a csendet a vitrineket kezdtem nézni, ahol díjak, fényképek, és egy csomó-csomó CD volt kiállítva. Megnéztem mind a 3 ilyen nagy szekrényt. A k-pop történelme képekbe, díjakba, és CDkbe foglalva. Érdekes. Nemsokára nyílt az ajtó, és SiYah lépett ki.

-Ó, még itt vagy?-Szólított meg.-Azt hittem már lementél.

-Á, dehogy.-Legyintettem.-Úgysem találnék meg senkit, és egy pici csendre vágytam.

-Minden rendben?-Kezdett el aggódni.

-Persze, persze.-Indultam el felé.

-Akkor jó.

-Melyik banda megy turnézni?

-Majd megtudod.-Mosolyodott el.-Egyébként könnyű.

-Van egy tippem.

-Igen?-Húzta fel a szemöldökét.

-Csak az előrejelzésekre alapozok, és arra, hogy Ricky elmondása szerint próbálja kialudni előlre is magát. Szóval ők mennek.

-Igen, eltaláltad. Bár ez nem volt nehéz.-Mondta nevetve, aztán beszálltunk a liftbe. SiYah arról fecsegett, hogy milyen jó lesz, hogy én is ott leszek velük, hogy nem ő az egyetlen nő lesz a turnén.

-És a fodrász, a sminkes, meg a stylest?

-Mondtam már! Én vagyok az egyedüli nő.

-Te jó ég!-Dőltem a falnak. Férfi, mint stylest még oké, sőt, talán a fodrász is, de hogy sminkes? El nem tudnám képzelni.

-Furcsa, igaz? Majd megismered őket.-Legyintett, aztán kiszálltunk a liftből. SiYah elsietett, mert egy telefonhívást kapott.

 Kicsit (nagyon) meglepődtem, amikor Panni ugrott a nyakamba.

-Sziaaaa!-Visította a fülembe.

-Én is örülök neked.-Motyogtam, aztán megöleltem. Nemsokkal ezután egy plussz súly húzta le a lábam.-Szia Hanni!-Mosolyogtam rá, aztán leguggoltam hozzá (éljen a csőgatya, és deszkás cipő).

-Olyan jó, hogy itt vagy!-Nevetett Hanni, aztán szorosan megölelt. Aztán Pati is ott termett, és ő is megölelt, utána sorban JuJu és Jin is. A fiúk is előkerültek, egy kivétellel, aminek szívből örültem.

-Annyira örülök nektek!-Nevettem fel.-Rég találkoztunk.

-Te voltál az oka!-Rázta a mutatóujját Panni.-Elmentél a fenébe, nem jöttél haza!

-Voltam otthon is.-Nevettem el magam.-Mindenki az üdvözletét küldi. Ja, és szeretnék, ha a kicsi lányaik hazamennének a nyáron 1-2 napra legalább.

-Igen, majd megyünk. Igaz?-Mosolygott Pati, aztán egy puszit nyomott BaekHo állára, mire a férje megsimogatta a vállát. Megtárgyaltuk kivel mi volt mostanában, aztán Hanni költözködését is. Végül rákérdeztek arra, hogy mit keresek itt.

-Ez kissé meglepett.

-Ez egy zártkörű idol party. Ide nem engednek be mindenkit.-Magyarázta Aron (az ész :) ).

-Ja, a TEEN TOP-osokkal jöttem. Azóta nagyon jóban vagyunk.

-Sikerült találnod valami munkát?-Érdeklődött JuJu.

-Igen.-Mosolyodtam el.

-És, mi leszel?-Nevetett Panni.-Pincérnő? Stewardes? Titkárnő? Tanár? Nyelvészprofesszor?

-Héj! Ennyi minden nem is akartam lenni!

-Ja, a grafikust kifelejtettem. Bocsi.

-Én kíváncsi vagyok rá.-Jelentette ki Jin.

-Tolmács leszek a TOP Entertainmentnél. És 2 hét múlva megyünk világgá.

-Világgá?-Kérdezett vissza Hanni.-Olyan rossz csak nem lehet.

-Nem, nem azért mert rossz.-Simogattam meg a fejét.-Egy banda megy világ turnézni, és az ő tolmácsuk leszek. Vagyis világá megyek velük.

-Ja, az más.-Kuncogott Hanni.

-Ó, hát itt vagy! Mindenütt kerestelek...-Jelent meg a folyosón L.Joe. Amikor közelebb ért megtorpant, és zavartan nézett rám, és az ikertesómra.-Mióta van belőled kettő?-Érdeklődött, mire BaekHoból, Aronból, Renből, és JRből kitört a röhögés. Az értetlen fejét látva én is elnevettem magam.

-Szióka L.Joe!-Integetett Panni, mire Byunghyun kissé furán, de visszaintett, aztán elindult a nővérem felé. JR magához húzta a barátnőjét, aztán megpuszilta az arcát.

-Oh, téves.-Kanyarodott el felém L.Joe. Megint, mindenki nevetett.-Te!-Mutatott felém.-Hogy mersz így megijeszteni minket? Tudod, hogy mennyire, de mennyire aggódtunk miattad? Azt hittük valaki elkapott, és eladott egy UFOnak.

-Ahaaa...-Hátráltam.-És ezt ki találta ki?

-Nemtom, asszem ChangJo.-Vakarta meg a fejét, aztán elvigyorodott.-MEGTALÁLTALAK! ENYÉM A PARÓKA!-Ujjongott, aztán elindult arra, amerről jött.-Ja, neked is kell jönnöd!-Futott vissza hozzám, aztán megfogta a csuklóm, és ráncigálni kezdett maga után.

-Byunnie!-Nevettem, aztán a többiekre néztem.-Sziasztok! Majd összefutunk még!-Hanni integetett (ezt láttam utoljára), aztán beléptünk a tömegbe. L.Joe utat tört magának, aztán maga után húzva mentünk az emberek között. Egy színpadszerűséghez értünk, aztán Byunnie megkért, hogy menjek fel vele.

-Mire jó ez?-Kérdeztem.

-NYERTEM!-Kiabálta el magát L.Joe, aztán a többiek felé fordult, mivel a színpad egyik felén ott ültek egy nagy körben a... VIXX, TEEN TOP (maradéka), MYNAME+a barátnőik, és a BAP, ahonnan hiányzott Himchan.

-Tudtam én haver!-Vigyorgott CAP, aztán felállt, és összepacsizott L.Joeval.-Akkor most megvárjuk Himchant.

-Nem találtam meg.-Ugrott fel a színpadra Himchan.-Megtaláltam az ikrét, de őt nem...-Aztán felnézett rám, és a mellettem vigyorgó Byunniera.

-Ikrét?-Húzta fel a szemöldökét Bang.-Ez hülyén hangzik.

-De igen! Tök ugyan úgy néz ki, mint Yulu, csak JR nem engedte, hogy elhozzam ide.

-Neked van ikertesód?-Nézett elkerekedett szemmel rám Zelo, JogUp és YoungJae kórusban. Biccentettem, mire kitört a MYNAMEsekből a röhögés.

-Ti tudtátok?!-Háborodott fel Himchan, aztán leült a helyére.

-Himchan! Byunnie nyert! Add oda neki, amit kell.-Hát, ez furán hangzott egy kicsit azt hiszem JunQ... Himchan felállt, aztán odabattyogott L.Joehoz, és levette a fejéről a pink parókát, aztán Byunnie fejére tette, aki ezután ujjongva, és tapsolva ugrabugrálni kezdett, miközben megkért, hogy táncoljak vele. Lenyomtunk egy random páros táncot, aztán amikor a többiek füttyögni kezdtek inkább leültünk melléjük.

-Mit játszotok?-Érdeklődtem JunQ-nál.

-Ez hasonló a felelsz vagy merszhez, de itt fogadásokat kötünk.-Magyarázta.-Amikor beülsz a körbe neked is játszanod kell.

-Oké.-Bólintottam. L.Joe megpörgette az üveget, aminek a kupakja Ravira mutatott. Aztán megpörgette még egyszer. A kiválasztott SeYong lett.

-Ravi kezdi.-Magyarázta JunQ.-Mivel őt pörgették ki először.

-Fogadni mernék, hogy nem tudsz megenni 1 perc alatt egy tányér tésztát.

-Fogadni mernék, hogy előbb megeszem, mint te.-Vigyorodott el SeYong.-Ricky parókája a tét.

-Mi? A zöld hajam? Nem adom oda!-Nyavajgott Ricky, aztán átült mellém, és elszontyolodva a vállamra döntötte a fejét. Addigra Bang szerzett valahonnan két tányér tésztát, és két pár pálcikát. ChaeJin vigyorogva odaült a két fiúval szembe, aztán elővette a szupi-szuper tapifonját.

-3-tól visszaszámolok, akkor kezdhetitek.-A két fiú farkasszemet nézett, aztán bólintottak.-3, 2, 1, Zelóóóó!-Visította ChaeJin, mire az említett fiú felkapta a fejét.

-Mi van?

-Zéró, hülye.-Veregette meg a maknae vállát Himchan, aztán röhögve figyelte a zabaversenyt.

-Fúly! Hogy bírnak ilyen gyorsan enni?-Utálkozott Hyong.

-Értelmes hülyeséggel töltik az idejüket.-Vonta meg a vállát AhRin.

-Legalább elfoglalják magukat.-Nevetett Eni.

-Gusztustalan.-Fintorgott Tifany. A fiúk a zabagép páros mellé gyűltek, aztán kezdték visszaszámolni az időt. Ricky még mindig a vállamon siratta a parókáját, amikor nagy üdvrivalgás közepette SeYong végzett a kajálással 00:55 alatt. Tésztás képpel vigyorgott egy fényképezőgépbe, aztán kiröhögte Ravit (00:58), akinek szintén tiszta tészta, és mártás lett a feje. SeYong puszit akart nyomni Tifany arcára, de a lány megfogta a vállánál, aztán szépen kiterelte a mosdóba. A többiek persze kiröhögték mindkét fiút.

-Remélem megsirattad a parókádat, mert ha SeYonghoz kerül soha nem fogod visszakapni.-Ütötte hátba Rickyt GunWoo.

-Ja, erre számítottam...-Miután lemosták a képükről a mártást elszedték Rickytől a parókát. SeYong pörgetett: ChangJo-Ken. Cukorkát dobáltak N és Leo szájába. Ken pörgetett: JongUp-JunQ-Ricky. Lipstick-et táncoltak. Utána persze mindenféle baromság is volt (üdítőre célba dobás almával /Ken-N/, magas hangok kiéneklése /DaeHyun, JunQ, Niel/, egymás kisminkelése /Tifany, Eni, JongUp, Zelo/, rajzverseny /Himchan, GunWoo, ChangJo, én ~a fiúk feladták, amikor elindult az 1 perc, és meglátták a vázlatot, így én nyerem :) ~/, Secret Shy Boy tánca /Ricky, Hyong, InSoo, SeYong/, titkos üzenetek egymásnak /Eni, CAP, L.Joe, YoungJae, Zelo/). Volt egy trió, ChunJi-Hongbin-Hyuk, akiknek 30 perc alatt kellett becsajozniuk. Ez például elég érdekes fogadás volt...

...

Miután meguntuk a játékot a csapatok széjjeloszlottak, én pedig elindultam megkeresni a barátnőim. Valaki felnyomta a hangerőt, így dübörgött a mellkasom is. Már a fejem is fájt, és egyre jobban éreztem a fáradtságot, és a levegőhiányt. Kinyitottam az egyik ajtót, aztán kimentem egy teraszra. Rákönyököltem a korlátra, és élveztem, ahogy a friss hűs levegő az arcomat simogatja. Aztán lépésekre lettem figyelmes, utána ajtócsukódásra. Amikor felnéztem megláttam azt az egy embert, akivel nem akartam ma...sőt, soha összefutni. Visszafordultam a korlát felé, és összeszorítottam a fogam.

-Eszti?-Kérdezte suttogva. Nem válaszoltam, csak lehajtottam a fejem. Nem akarok megint sírni... Hallottam, ahogy közelebb jön.-Sajnálom.

-Ezzel nem sokra mész.-Motyogtam, aztán felegyenesedtem.

-Én nem akartam...

-Mégis mit?-Öntött el a düh.-Mit nem akartál? Hogy minden éjjel sírva aludjak el? Hogy holtkóros legyek, mert nem tudok aludni rendesen? Hogy minden percben arra gondoljak, hogy miért? Hogy megutáltattad magad velem? Mégis mi a fenét képzelsz te magadról?!

-Eszti, had magyarázzam el!-Emelte fel a hangját.

-Nem érdekel! Világos? Én azt akarom, hogy boldog legyél!-Egy könnycsepp folyt le az arcomon.-Azt hittem velem az vagy. Boldog pár lehettünk volna. Én próbáltam mindent elmondani neked. Bíztam abban, hogy te is így vagy ezzel. De tévedtem. Remélem vele boldog vagy.-Tártam szét a kezem.-Egy baj van veled: soha nem tudsz, semmit, időben közölni.

-Mi? Eszti!-Fogta meg a kezem.-Kérlek! Hallgass végig! Én... nem akartam ezt az egészet, igazából semmiség az egész... De nagyon sajnálom.

-Mi az hogy semmiség? Neked talán az, de egy 3 éves kapcsolat elrontása nekem nem semmiség!

-Én úgy gondolom...

-Nem érdekel mit gondolsz, hülye gyerek!? Kopj le rólam! Légy boldog a barátnőddel!-Emeltem fel én is a hangom. Láttam, hogy ledöbbent, pedig nem is kiabáltam. Nem szokásom, és nem tud annyira kiidegelni, hogy kiabáljak vele. A szóhasználat... Nem szokásom így beszélni, szóval... Kirántottam a kezem a szorításából, aztán otthagytam a fenébe.

Bent megkerestem a (kissé már becsiccsent) TEEN TOPososkat, és szóltam nekik, hogy megyek haza.

-Magyarországra?

-Nem.

-Akkor én is megyek.-Állt mellém ChunJi.-Ricky jössz haza?

-Nem. Jó nekem itt.-Vonogatta a vállát aztán a sörrel  a kezében visszafordult a többiekhez, akikkel eddig valamin nagyon veszekedtek. ChunJi sóhajtott egyet, aztán megfogta a csuklómat, és hazafelé (hozzájuk) vettük az irányt.

-Mi bánt?-Kérdezte úgy egy fél órányi hallgatás után.

-Nem érdekes.-Doboltam a kormányon.

-Engem érdekel.-Mondta, aztán rám mosolygott.-Nem adom tovább senkinek, ha azt akarod.

-Egy nemkívánatos személyről van szó. Csak kissé kikészített.

-Kinyírom Himchant!-Szorította ökölbe a kezét.

-Nem róla van szó.

-Ja... Nem baj. Akkor kiről?-Vonta meg a vállát.

-Nem érdekes.

-Szólhattál volna! Kedvem lenne valakit seggbe rúgni!-Vigyorgott teli pofával.

-Mennyit ittál?

-Nem tudom.-Vonogatta a vállát.

-Vajon miért én vezetek?-Tettem fel magamnak a költői kérdést, aztán inkább elengedtem a fülem mellett ChunJi összeesküvés-elméleteit. Amikor hazaértünk ChunJi leült a kanapéra, aztán tíz másodperc múlva már aludt is. Én is ledőltem, úgy 30 percre, amikor is L.Joe felhívott, hogy menjek értük, mert ők ittak, így nem vezethetnek. Hülye egy banda... Ott hagytam a nappaliban hortyogó gyereket, aztán elmentem értük. Valahogy 4 óra körül értünk vissza. ChunJi elfeküdt az ülőalkmatosságon, és már félig le is lógott róla. Nielt támogatniuk kellett a többieknek, mert kissé több volt benne, mint kellett volna. CAP káromkodott egy sort, amikor a "kedvenc kanapéján" meglátta ChunJit, aztán felment a szobájába, és kidőlt. Szinte már hulla voltam. Nem éreztem a kezem, a fejem hasogatott, a szemem lecsukódni készült, és ehhez még társult a szomjasságom is. Lementem a konyhába egy pohár vízért, amit megittam, aztán valahogy az asztalnál elaludtam.

Ezt onnan tudom, hogy reggel (...kb délben) Ricky jött le elsőként, felkapcsolta a lámpákat, és ledöntött egy csomó elmosogatott edényt, úgyhogy szép reggel is társult ezekhez a csodás dolgokhoz...