Az egész hónap erről a 3 dologról szólt: suli, tanulás kipurcanásig, és utána szunya hajnalig, mert utána irány a sulipad. Oké, a hétvégén csak aludtam, meg tanultam (a suli kimaradt). Egyszer kétszer Rennel is taliztunk, de ez ha ebben a hónapban kétszer előfordult...
Biológia, a szívemtől legmesszebb eső tantárgy. Ez volt ma az utolsó órám, így mentem haza. Aztán jött a szokásos agykapacitást is felülmúló magolás... Egyszer csak kopogtak az ajtómon.-Mindjárt megyek, ezt még befejezem!-Gondoltam anya az, és le kell mennem vacsizni. Halk nevetést hallottam, aztán újra kopogtak.-Pilla!-Álltam fel a székből. Nyújtóztam egy nagyot, aztán az ajtóhoz battyogtam.-Mi van?-Dőltem az ajtókeretnek, amikor a bátyám rám vigyorgott.
-Jó látni téged. Azt hittem már bekebeleztek a betűk, vagy megevett egy könyv.
-Marha vicces. Még van két oldalnyi magolnivalóm.
-Gondoltam megnézlek Jin, élsz-e még. Van itt valaki, aki egyben akar látni.-Mutatott magára.
-Aha. Most komolyan ezért zavarsz, JuSoo?
-Igen.-Vigyorgott ididótán.
-Akkor cső!-Csuktam volna be az ajtót, de odatette a lábát.
-Nyugi hugi!-Tárta ki újra az ajtót.-Ne kapd fel a vizet. Gyere le vacsizni.-Nevetett. Lementem utána a nappaliba. Az azstal már meg volt terítve, de 4 személyre. Apa nincs itthon, úgyhogy fura volt.
-Ülj le, csillagom, mindjárt hozom az ételt.-Húzta ki anya a széket. Ez fura. JuSoo tök kussban, de vigyorogva ült a jobb oldalamon.
-Mi van? Mit szerveztek ellenem?-Néztem rá összehúzott szemekkel.
-Seeeemmit!-Vigyorgott. A tenyerembe temettem az arcom, és mérgesen próbáltam kizárni az agyamból amit mond.-Csak jó lenne, ha nem a betűkön élnél. Anya minden nap felviszi neked a kaját, mert még fel sem tudsz állni, mert telenyomod az agyad minden baromsággal. Állandóan a könyvet bújod, mint egy stréber...
-Bocs, hogy le akarok érettségizni!-Csattantam fel. JuSoo értetlenül bámult rám.
-Attól, hogy érettségizni akarsz nem kell az összes könyvet bemagolni. Én is átmentem.
-Ja, éppen hogy csak! Nem akarok így járni!
-Jin, nyugodj le!-Tette elém anya a tésztát.-Azért nem kell veszekedni. Jön ma valaki vacsorára, úgyhogy szeretném, ha nem vesznétek össze.
-Oké.-Hajtottam le a fejem. Hallottam, ahogy nyílik az ajtó, aztán valaki bejön. Mivel anya már odament, és az én helyemről nem lehet rálátni az ajtóra fel sem emeltem a fejem. Minek? Tuti valami idegesítő munkatársa anyunak, aki arról fog kérdezgetni, hogy hogy megy a suli, mi van a fiúkkal. Ja, meg persze a "hú, de megnőttél, alig ismerek rád!" szöveg. Ezzel a halálba tudnának küldeni.
-Ülj le Jin mellé.-Hallottam anya hangját.
-Csá haver!-Pacsizott össze JuSooval a vacsoravendég. Az ismerős hangra felkaptam a fejem. Mit keres itt...
-Ren?-Bámultam rá. Valami nagyon fura volt rajta, de hirtelen nem tudtam mi.-Honnan ismeritek egymást JuSooval?
 |
| Ren |
-Suli.-Vigyorgott a bátyám.-Van pár közös óránk, meg találkoztunk szünetekben is néha. Aztán már volt nálunk, és azóta dumálgatunk.
-O-oké...-Rent jól végigmértem, aztán elgondolkodtam.-Te, mikor festetted át a hajad?
-Öm, úgy fél hónapja?
-Hupsz...
-Gyerekek, kihűl a tészta!-Tapsolt kettőt anya, mire a fiúk leültek. Miközben ettünk Ren és JuSoo megvitatták a legújabb videó játékokat, meg hogy én mennyit tanulok.
-Nem zavar, hogy én is itt vagyok?-Morogtam.
-Nem.-Vágta rá a kedvenc, drágalátos bátyám, aztán tovább csevegtek a videó játékokról. Ren próbált bevonni engem is a beszélgetésbe, de sajnos egy kukkot sem értettem a beszélgetésükből. Vacsi után felmentem a szobámba, mert a két drága még mindig nagyon el volt foglalva a... tudom is én mivel. leültem az íróasztalhoz, és folytattam a magolást. Már a görög mitológia közepén tartottam, amikor kopogtak.
-Ha?
-Szabad?-Hallottam Ren hangját.
-Ja.-Hajoltam újra a könyv fölé. Hallottam, ahogy becsukja az ajtót maga után, és megáll mögöttem.
-Haragszol rám?
-Nem.
-Mindegy, akkor is bocs. Mit tanulsz?
-Görög mitológia.
-Az kell az érettségihez?
-Nem, de holnap után TZ-t írunk belőle.
-Ja.-Itt egy ideig csendben maradtunk, én tanultam, Ren meg... fogalmam sincs mit szokott csinálni ilyen helyzetben.
-Miért festetted át a hajad? Szerettelek szőkén.-Néztem fel rá.
-Nagyon lányos voltam.
-Így csak még lányosabb vagy.
-JR szőke lett.
-Micsoda????-Elővette a telefonját (ami mellesleg akkora, mint egy pimpong ütő), és mutatott egy képet a repperről.
 |
| JR |
-Nem.-Nevetett Ren.-Bár Baek Ho jót röhögött rajtunk.-Ren lehuppant az ágyamra, aztán elrakta a mobilját. Visszanéztem a tankönyv hegyekre (ha így folytatom magasabb lesz, mint a Himalája bármely pontja, sőt, talán még hó is lesz rajta), aztán eldőltem Ren mellett.
-Anyukád nagyon szimpatikus.-Motyogta Ren.
-Ha?
-A bátyád is. Apukáddal még nem találkoztam.
-Mi van? Mér szimpatikusak? JuSoo? A legnagyobb idióta a világon.
-Baek Ho féltékeny lesz rá.
-Mért?
-Eddig ő birtokolta ezt a címet.-Nevetett fel.
-Ah, fáradt vagyok már ehhez.-Tettem a fejem alá egy párnát.-Amúgy hogy-hogy itt vagy?
-Keveset találkozunk, összehaverkodtam a bátyáddal, anyukád szeretne nem csak könyvbe-bújva látni téged... És JuSoo, hogy is mondjam... Mivel már párszor látott minket együtt, gondolom kikövetkeztetett pár dolgot.-Vakarta meg a tarkóját.-És elhívott ide.
-Szóval következtetett.-Gondolkodtam el.-A többiekkel mi van?
-Megvannak.
-Aron?
-Picit már jobb a helyzet. De még hadilábon áll magával. Tegnap jött vissza Los Angelesből, és kicsit még vigyorgott is, amikor mesélt.
-Az jó.-Suttogtam. Ren megsimogatta a fejem, én pedig lehunytam a szemem. Nagyon fáradt voltam már, kimerített a sok tanulás. Még félálomban éreztem, ahogy egy puszit nyom a homlokomra, aztán elnyelt a meleg, kényelmes, bódító mélység.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése