55. Min Hyun szülinapja - reggel

Még mindig Eszti:
Tegnap délután dőltünk ki, de Min Hyun csak ma fél 11-kor ébredt fel. És még mindig kómásan ücsörgött az ágy szélén.
-Te aztán hihetetlen vagy.-Huppantam le mellé.-Napokig nem alszol, aztán meg egyhuzamban lehúzol 18 órát. Ez nálad normális?
-Aha.-Motyogott rekedtes hangon. Nem vagyok biztos benne, hogy felfogta, amit mondtam.
-Este elmegyünk valahová.-Álltam fel mellőle.
-Aha.
-Jól vagy?-Tettem a vállára a kezem.
-Aha.
-Oké, majd gyere le az udvarra, ha felkeltél... vagy rendesen felébredtél.-Mentem ki a szobából. Hanni a napágyon ücsörgött, és a lábát lóbálta.
-Én is mehetek?
-Hová?
-A titkos helyre. Ahová SeYong bácsival mentetek tegnapelőttelőttelőttelőtt. Ő azt mondta, hogy fagyiztatok!
-Megsétáltattuk Dorkát, te pedig aludtál. A többiek meg azt hiszem kissé másnaposak voltak. És nincs titkos helyünk.
-Minyonbácsi hol van?
-Ébredezik.-Kortyoltam bele a limonádéba, ami a kis kert asztalra volt kikészítve.
-Babázol velem?-Mutatta fel a kék "zsirijét", és egy kis rózsaszín sárkányt.
-Ezek inkább állatkák, nem?
-De nem igazi.-Meresztette rám a bociszemeit.-És ha nem igazi, akkor baba.
-Oké.-És így történt, hogy a kék zsiráf, és a rózsaszín sárkány elindultak felfedezni a "világot", mármint a kertet.

A rózsaszín sárkány: Simikea

A kék zsiráf: Zsiri

Találkoztak a "szörny csonttal" (Dorka egyik játéka), amivel a sárkány megverekedett. Végigjárták a sivatagot (homokozó), és voltak a dzsungelben is (anya virágai között). Min Hyun úgy fél óra múlva érkezett meg. Anya nemsokára hazajött, és ebédeltünk. Utána újra kidőltünk. Biztos a melegtől fáradtunk el, ugyanis kint volt vagy 300.000 °C (na jó, talán annyi nem, de fél perc alatt felforrt bárki agyvize, még az árnyékban is).
-Meleg van...-Suttogta Min Hyun félálomban. A takaró tetején feküdtünk, lehúztuk a redőnyt, és bekapcsoltuk a ventillátorokat, de még így is folyt rólunk a víz. Hallottam, ahogy felül, aztán a ruhájával babrál. Mikor visszadőlt mellém a csupasz mellkasán találtam magam.
-Azért ennyire nem.
-Hidd el.-Motyogta. 
Valamikor fél 3 körül ébredtünk fel, arra, hogy valaki kopácsol a másik szobában.
-Hanni...-Morogtam, miközben kitápászkodtam az ágyból. Átvánszorogtam a szobájába.
-Bocsi!! Felébresztettelek benneteket?-Nézett rám ártatlan bociszemekkel. A kezében egy nagy kő, a másikban egy fakocka.
-Mit csinálsz?
-Házikót.-Mutatta fel a két tárgyat.
-Aha, biztos. Ha lehet kicsit halkabban.-Csuktam be az ajtót. Leültem az ágy szélére. Min Hyun átölelt hátulról, és egy puszit nyomott az arcomra.
-Hová megyünk este?-Suttogott a fülembe kicsit reszelős hangon. Neki már megint reggel van.
-Titok.
-Na...-Tette a vállamra az állát.-Azt hittem előttem nincs titkod.
-Ha?
-Nos?
-Csak öltözz fel rendesen, és 6-kor indulunk.-Pusziltam homlokon.-Többet nem szedsz ki belőlem.-Kimentem a kertbe, és felhívtam JRt és Pannit, hogy merre vannak.
-Cukiban voltunk.-Mármint cukrászda, csak szeretünk rövidíteni.-Mindjárt hazaérünk ne aggódj.
-Oké. 
-JR még akar valamit mondani.-Átadta neki a telefont.
-Csak annyit akarok kérdezni, hogy hol tudunk az étterem előtt parkolni, mert ott valami iszonyat forgalmas az út.
-Van egy saját parkolója hátul. Ki van írva.
-Oké, köszi.-Kinyomtam a mobilt, mert Hanni szaladt ki hozzám.
-Kivel telefonolsz?
-Már senkivel. 
-Babázunk? Zsiri még nem járt a medencénél. Az lesz az óceán. Hozom a kiskacsákat, meg a cápát. Mindjárt jövök!-Szaladt be a házba. Szerencsére megúsztam a következőket, ugyanis megérkeztek Panniék.