-Kész vagy már?-Kopogott JR az ajtón.
-Fél perc.-Morogtam. Még gyorsan vetettem egy futó pillantást a tükörképemre, aztán siettem ki a kocsihoz.
-Minek kell kiöltözni ennyire egy rohadt interjúhoz?-Dühöngtem.-Várj, te nem öltöztél át?-JR végignézett magán, aztán a hátsó ülésen lévő táskára mutatott.
-Majd ott öltözök. Úgyis te leszel az első.
-Oké.-Dőltem hátra az ülésen.-Amúgy hová megyünk?
-Valami étterem. A címe megvan.
-És hogyhogy engem nem hívott a manegger woo? Elvileg ketten vagyunk.
-Egyrészt mondtam, hogy alszol, másrészt meg egy fal választ el tőled, szóval én voltam a telefon.
-Aha.-Úgy fél óra kanyargás után JR megállt egy étteremnek tűnő hely előtt.
-Ugorj ki, keresek valami parkolót.-Utasított.-A 24-es asztalhoz kell menned, az emeletre.
-Kössz, majd gyere!
-Oké!-Becsuktam az ajtót, ő pedig a következő kis utcán befordult. Felnéztem az egész magas épületre, aztán bementem az első ajtón, amit megláttam. Egy fiatal szőke pincér megkérdezte, hogy hol foglaltam (?) asztalt. Aztán felvezetett az emeletre, egy kis eldugott kétszemélyes asztalkához. Na most mi van? Eszti nagyon csalódott volt, amikor megtudta, hogy interjú lesz, és nem mehetünk sehová... Bár...
-Szia, édes!-Huppant le mellém... Eszti.
-Hát te?-Néztem elképedve rá. Aztán jobban megnéztem...-Huh, elképesztően nézel ki.
-Köszi.-Mosolygott. Pár perc múlva megérkezett a pincér, és egy nagy tálat rakott le elénk, tele fincsi kajával, meg két tányért, és evőeszközöket. Miután elment Eszti meggyújtott pár gyertyát, mert kezdett sötétedni.
-Várj, te mit keresel itt, miért nincs még itt sem JR, sem az interjús csapat?-Eszti nevetve megpuszilta a homlokom (amit máskor nem szokott, mert nem éri el).
-Te kis butus! Ma semmilyen interjúd nem lesz! Máma nagy nap van!
-He?
-Majd mindent sorban megtudsz.-Nevetett ki.-De ne vágj ilyen bamba pofit, mert a pincérek megijednek tőled!
-Oké.-Csendben enni kezdtünk. A fél tálat nem bírtuk megenni (tényleg sok volt).-Tele vagyok.
-Máskor nem Baek Ho választ kaját. Bár szerintem ez a mennyiség neki meg sem kottyanna.
-Baek Ho?...-Nem tudtam befejezni, mert megint jött a pincér, és elvitte a megmaradt kaját, aztán fél perc múlva egy kis tortát tett le elénk.
-Öööö?-Néztem a barátnőmre.
-Boldog szülinapot!-Puszilt meg.
-Mi?
-Még mindig kómás vagy?-Nézett rám olyan kis aranyos arccal.
-Mi ez a szövetség ellenem?
-Milyen szövetség?-Billentette oldalra a fejét.
-Azt mondtad, hogy program lesz estére. Aztán le kellett mondani, egy állítólagos interjú miatt. JR elhoz ide, Baek Ho választ kaját...
-Panni és Pati a tortát, Aron és Niki az éttermet, Ren a következő titkos helyet, a dilinyós barátaid-SeYong, és társai-pedig a műsort. Bár nekik nem volt sok választásuk.
-És te?
-Én csak elkísérlek.
-És színészkedsz.
-Ugye milyen jól megy?-Mutatott egy ártatlan kifelyezést.
-Istennő vagy!-Sóhajtottam. Aztán egy picit csókolóztunk.... Eszti az órájára nézett.
-Ha nem sietünk még lekéssük a...-Gyorsan becsukta a száját.
-Mit?
-Kétemberes torta! Mivel te vagy az ünnepelt te vágod fel.-Nyomta a kezembe a kést.-Amúgy meg mindent a maga idejében, drága.-Miután megettük a tortát (valami dobostorta, de marha finom volt, és életemben nem ettem még ilyet) elindultunk sétálni egy picit (már megint nem tudok erről semmit!). Aztán valahogy egy nagy épület elé keveredtünk, az volt kiírva, hogy BUDAPESTI OPERETT SZÍNHÁZ.
-Ez komoly? Izgalmasnak hangzik. Tudok ennyire magyarul?
-Ha nem, angolul ki van írva fent.-Lépett be.
...
Az előadás nagyon jó volt, bár Eszti szerint darabnak hívják, de annak meg semmi értelme... Páholyban ültünk. Hazafelé vettük az irányt egy taxival. Eszti végig pörgött, de most valahogy fáradtnak tűnt. A vállamra hajtotta a fejét, és lehunyta a szemét.
-Jól vagy?
-Persze.-Suttogta. Egy résre kinyitotta a pilláit, aztán vissza is csukta.-Mindjárt hazaérünk.-Mikor a taxi megállt, és kiszálltunk JR jött ki elénk, és beterelt minket. A házban már sötét volt, így azonnal felmentünk Esztikém szobájába. Kilazítottam a nyakkendőm, mert nagyon meleg volt. Mindenhol. Eszti lerúgta a cipőit, és eldőlt az ágyon.
-Utálom.-Suttogta.-Menj előre a fürdőbe nyugodtan. Nekem még van egy kis dolgom.-Ült fel.
-Biztos nem akarsz előre menni?
-Nyugi már. Ez a nap rólad szól. Nem kell udvariaskodni. Meg szerintem mindenki nagyon kíváncsi hogy sikerült összehoznunk.-Kibballagtam a fürdőbe, és egész gyorsan végeztem is. Bár a hajamból még kicsit csöpögött a víz, amikor visszaértem. Eszti akkor tette le a telefont.
-Mindenki nagyon boldog, és HAPPY BIRTHDAY-t kívánnak.-Nevetett.
Miután ő is letusolt totál kifeküdtünk.
-Azért tetszett, nem?-Suttogta a sötétségbe mellettem.
-Nagyon köszönöm.-Húztam magamhoz közelebb, és egy hatalmas puszit nyomtam a homlokára.
-Jó éjt!
-Neked is hercegnőm....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése