Pati:
Amikor felébredtem már délután volt. InSoonak nem sikerült megdumálnia az időjárással, hogy legyen má' egy jó napunk. JuJuval a kertben találkoztam (vagyis a fedett teraszon, de az már a kertben van). Szóval egy jót beszélgettünk, amíg ki nem jött Aron, és el nem rabolta. Utána kifaggattam Esztit hogy honnan tudott ezekről a dolgokról.
-Mindenki nekem mondja el a bajait, vagy tőlem kér tanácsot.-Vonta meg a vállát.-Aron is kért segítséget a JuJu-ügyben, BaekHo is...
-Ő pontosan milyen segítséget kért?-Csaptam le azonnal rá. Eszti a szája elé kapta a kezét, aztán elkomolyodott.
-Ne kérdezd.
-Ha nem mondod el....!
-Azt kérte, hogy senkinek ne szóljak a dologról, és arról se tudjon senki hogy tudok róla.-Húzta el a száját, miközben a kezeivel babrált.
-Eszti!
-Nem.
-Akkor mondok valami szépet MinHyunnak, ami Párizsban történt.
-Nem tudsz olyat mondani, amiről ne tudna.
-És mi van a kis Johnyval? A drága udvarlóddal?-Eszti olyan fejjel nézett rám, mintha valami rossz emléket, nem inkább rémálmot idéztem volna fel benne.
-Az a gyerek őrült.
-De komolyan, te mondtad BaekHonak, hogy legyen romantikus? Egyeltalán nem illik hozzá.
-Pati!
-Komolyan! Ne adj olyan tanácsokat neki, ami nem hozzá való!
-Pati.
-Ezek a nyálas dolgok nem illenek hozzá!
-Pati.
-Nem lesz ő olyan, mint a te drága MinHyunod! Lehet, hogy ő egy nyálas, romantikus valaki, aki imádja azt, amit a barátnője! De BaekHo nem az! Ha ismernéd az embereket annyira, akkor tudnál valami hasznosat is tanácsolni nekik! Akkor inkább ne szólj bele semmibe!
-Nagyon szépen köszönöm, Pati. Megfogadom a tanácsaidat.-Állt fel, és bement a házba. BaekHo pár perccel utána érkezett ki hozzám.
-Jól vagy cicám?-Ült le mellém, aztán átkarolta a derekam.
-Pompásan.
-Mi a probléma?
-Milyen tanácsot kértél te Esztitől?
-Nem mondom meg.
-Az a romantikus izé kinek az ötlete volt?
-Nem tetszett?
-De, csak nem nagyon passzolt a személyiségedhez.
-Miért érdekel az téged?
-Mert......
-Na látod, te sem tudod!
-Megint nem vagy önmagad!
-Nem. Pati, bennem sok minden van.
-Eddig nem mutattad.
-Mert nem volt rá szükség. Van komoly énem is, hidd el.
-De ez annyira nem te vagy!
-Eddig csak ez egyik oldalamat ismerted meg. Igazából nagyon sok van. Biztosan neked is.
-3 év alatt?
-Jaj, cicám. Láttam rajtad, hogy szereted a vicceimet, és a marhaságaimat. Amikor még nem voltunk együtt. Be akartam nálad vágódni, és...
-De az az éned erősebb a többinél, így az adja a személyiségedet.
-Igen.-Bólintott komolyan.
-Szóval, mit kérdeztél Esztitől? Ha az ő ötlete volt, hogy romantikus legyél! Kicsinálom!
-Na jó, veled meg mi van? Csak azt ne mondd, hogy Eszti azért rohant el, mert...
-És ha igen?
-Hogy lehettél ennyire... Pati! Azt kérdeztem tőle, hogy neked mi jön be! Elmondott pár dolgot, és... Azt mondta, hogy szereted a romantikus dolgokat. Szinte semmi köze nem volt ehhez az egészhez!
-És én azt meg honnan tudjam?!
-Ha ideges vagy ne rajtuk töltsd ki a mérged! Könyörgök! Eszti nem tehet semmiről!
-Nem volt hajlandó elmondani semmit.
-Igen, mert megkértem rá. Rengeteg dolog volt már, amiről te nem tudsz, viszont őt megkérdeztem. Ő egy támaszpontom, aki mindig tud valahogy segíteni! És most...
-Jó, megyek, és bocsánatot kérek.-Álltam fel. BaekHo a tenyerébe fogta a fejét, aztán csak nézte az esőt. Felmentem az emeletre, és bekopogtam MinHyun szobájába.
-Gyere.-Halottam MinHyun elgyötört hangját.
-Bocs, ha zavarok. Eszti?
-3 perce ment el.
-És mikor jön vissza?
-Nem tudom.-Ingatta a fejét.
-És hová ment?
-Fogalmam sincs.
-Hol vannak a kedvenc helyei?
-Biztos, hogy nem a partra ment. Ideges volt, és minden cuccát vitte. Mégis mi történt?
-Megbántottam, azt hiszem.
-Na ne már! Eddig azt hittem a ti lakásotokra ment, mert valami rosszat mondtam...-A párnába öklözött, aztán a fejét ütögette.
-Sajnálom.-Suttogtam, aztán kimentem a szobából. Elővettem a telefonom, és bepötyögtem a számát. Vagy 15x hívtam, de nem vette fel. Ki volt kapcsolva. Na jó, most valami rémes dolgot műveltem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése