A karácsony a legjobb hangulatban telt. Sokat nevettünk, meg hülyültünk, és az ajándékoknak mindenki nagyon nagyon örült. Kicsit elszakadtunk tőlük, mert ha már itt vagyunk leutaztunk a nagyszüleinkhez, ahol anyuék is karácsonyoztak. Ugyan nehezen engedtek el, de sikerült visszaérnünk időben a reptérre. A lányok kikönyörögték otthon apucinál meg anyucinál, hogy had szilveszterezzenek Szöulban. Egy nagyobb nyavajgás, hiszti, meg a "17 éves múltam! Tudok magamra vigyázni, meg amúgy is ott a barátom" szöveggel végül sikerült. Mikor megérkeztünk a házukba mindenki felment a szobájába. Mikor mindenhol csend lett Aron kopogott be hozzánk, és lehívott "kis gyűlésre". Már mindenki ott volt.
-A szilveszteri parti helye már megvan.
-Ott koncertezünk is, nem?
-Aha.-Bólogatott Baek Ho.-Szóval nem ezért hívtuk össze ezt az egészet.
-Kitalálom!-Szólt közbe Niki.-Nem bírsz elnézni valakik szenvedését.
-Szóval a kis herceg Min Hyununk, és a kis hercegnőnkről lenne szó.
-És?-Néztem körbe mindenkin.-Nem tudjátok őket összehozni.
-Ezt miből gondolod?
-Az ilyeneket nem szabad sürgetni. Majd jönnek a dolgok maguktól.
-Aha. És nézzük ahogy Eszti berág valamin, Min Hyun meg bénázik?
-Oké, ez...-Húztam el a szám.-Egyszer csak eljutnak odáig.
-És addig?
-Addig meg... mit tudom én?! Ti vagytok a leghülyébb összeállítás, már bocsánat, tuti kitaláltok valamit, ami eltereli róluk a figyelmet. Ha ez nekik jó, akkor legyen így. Az érzések meg csak jönnek, és majd egyszer sikerül közelebb kerülniük egymáshoz.
-Panni, ezt úgy montad, mintha átélted volna.-Nevetett fel JR, és nyomott az arcomra egy puszit.
-Hé, tényleg átéltem. És a végén meg itt vagyunk.-Súgtam a fülébe. Ő nevetett aztán amikor Baek Ho felállt mindenki ráfigyelt.
-Szóval akkor a terv a következő....
Eszti:
-Lányok mire jó ez? Csak egy szilveszteri buli, nem egy bál!-Próbáltam leszedni magamról Pati kezét.
-Ez nem egy szilveszteri buli, hanem A szilveszteri buli.
-És mi ez a nagy felhajtás? Nem akarok én lenni a bálkirálynő, és az volt megbeszélve, hogy ugyan olyan lesz a ruhánk Pannival.-Niki bezárta a terem ajtaját, aztán a kulcsot eltette. Aztán Titi elvette a kabátomat, meg a pulcsimat. Pati egy ruhadarabot tartott felém.Kék, és nagyon nem tetszik.
Eszti |
-Oké, kezd elegem lenni.-Felmutatott egy drapp rózsás rucit. Nem túl kirívó, de mégsem annyira feltűnő.
-Ezt elviselem.-Mutattam a ruhadarabra.
-Na végre valami!-Ujjongott és morgott egyben Pati, aztán beküldött egy fülkébe, hogy öltözzek át. Mikor háromszor megnéztem magam a tükörben, és megállapítottam, hogy ez nagyon nagyon rövid ruha Pati elhúzott onnan, és leültetett egy székbe. asszem a hajamat akarta megcsinálni.
-Ne nyúlj hozzá!-Fogtam össze a tincseimet.
-Eszti kérlek! Ha veled végeztem, akkor még a lányoknak is segítenem kell. Ígérem, nem rontom el.-Sóhajtott. Vagy fél órán keresztül birizgálta a hajam, aztán meg telekente a képem vakolattal. Hiába nyafogtam neki, hogy elég a spirál, meg a szájfény nem engedett. Aztán a legvégén a lábamra húzott egy igen kényelmetlen cipőt. Világos barna, tűsarkú, ááá! Utálom az ilyen cipőket.
-Ki fog törni a bokám!-Kezdtem el nyafogni.
Pati nem hagyta magát, és kihúzta alólam a széket. Na, és akkorát taknyoltam majdnem! De szerencsére megtaláltam az egyensúlyom.-Megőrültél?!-Fordultam hátra.-Én nem akarok így menni sehová!-Néztem végig magam a tükörben.
-Pedig így mész!
-De...
-Két kemény perc alatt nem készülsz el újra!-Nevetett ki. Megadtam magam. Mikor a többiek is elkészültek (bezzeg ők nem ilyen mini izében, meg olyan cipőben, amiben kitörik a bokájuk) lementünk a buliba. A koncert már elkezdődött mikor bementünk, mert addig szenvedtem a cipőben míg vagy 15 percet késtünk. Hát ja. Menni is alig lehet benne, rohadtul fáj a bokám, és Pati nem engedi, hogy levegyem. Most már nagyon megértem magam, hogy miért nem állandóan ilyen cipőkben járok. Panni bezzeg pont ezeket imádja... Na mindegy. Szóval betolakodtunk az első sorba. A fiúk épp a Sandy-t énekelték. Mindenki tombolt, viszont fura volt, mert sok ismerős arcot láttam.
-Ezek mind énekesek?-Nézett körbe Niki.
-Ja, idolbuli.-Nevetett Titi. Aztán elhallgatott a zene. A lámpákat lekapcsolták, és hirtelen a szemünkbe világított egy reflektor. Mikor újra láttam (és nem csak lila foltokat) észrevettem, hogy mindenki minket figyel. A srácok hirtelen megjelentek közöttünk, és egy-egy poharat nyomtak a kezünkbe. Aztán valahonnan mindenki előszedett egy poharat, és a pezsgők is előkerültek. Miután végigkoccintottunk a fél társasággal (vagy 80-al biztos) ittunk, és közben a fiúk megint rákezdték. Fura volt hallani, ahogy mellettünk énekelnek, pohárral a kezükben. Táncolni már nem is próbáltak, mert kilötyögött volna az ital, meg mindenkit fellöknek. Mikor vége lett a számnak a nagy éljenzés közepette hirtelen eltűntek. Egyszer még mellettünk álltak, utána meg elnyelte őket a bulizó tömeg. Kezdtem szédülni, és kényelmetlen volt a poharat szorongatva táncolni, úgyhogy állandóan elnézéseket kérve megkerestem az asztalokat, és letettem a poharat. A fények a színpadra világítottak, és egy lánybanda kezdett énekelni. Az emberek a színpad köré gyűltek, így az asztaloknál, ahol én voltam már alig maradt valaki. Egyszer csak Panni bukkant fel valahonnan.
-Cuki a ruhád!-Nézett végig rajtam. Aztán megállapodott a cipőmön.
-Pati adta rám, és nem engedi, hogy levegyem.
-Szííívás!-Nevetett. Meglöktem a vállát, és inkább tereltem a témát.
-A srácok hol vannak?
-Készítik a herceget. Hupsz!-Kapta a szája elé a kezét.
-Milyen herceg? Mi van?-Néztem rá értetlenül.
-Ja, semmi. Miért nem jössz?-Mutatott a színpad felé.
-Kicsit rosszul érzem magam. Nincs levegő. Kimegyek egy picit.
-Oké!-nézett vissza, mert közben elindult.
-Jó szórakozást!-intettem utána. Mikor elnyelte a tömeg kifelé vettem az irányt. Nyamvadt cipő! Ha ezt az estét kibírom annak a fejéhez vágom, aki ezt adta rám (Reszkess Pati!!). Mikor végre kiértem az erkélyre (vagy 10 perc botladozás után) teleszívtam a tüdőm friss, téli levegővel. Jól esett. Nagyon. Odatipegtem a korláthoz, és rákönyökölve néztem Szöul utcáit, meg a hidakat. Olyan szép... A hó szállingózni kezdett, én meg élveztem, ahogy a hideg csillámok elolvadnak a vállamon.
-Nem fázol?-Hallottam az ismerős hangot magam mögül. Mikor megfordultam szembe találtam magam Min Hyunnal.-Egy ilyen ruhában meg kéne fagynod idekint.
-Csak a hó esik.
-Meg mínuszok vannak.-Nevette el magát.-Amúgy miért vagy kint?
-Rossz a levegő, és kicsit rosszul éreztem magam bent.-Fordultam vissza Szöul látképe felé.-Meg valamiért látni akartam ezt...
-Ez a kedvenc hotelem. Innen olyan szép a kilátás.
-Nem tudod miért kellett felvennem ezt a hacukát? És Panni említett valami herceget is...-Néztem az egyre sűrűsödő hóesésbe. Min Hyun kérdően nézett a szemembe.
-Nekem meg valami hercegnőről meséltek, akit Pati öltöztet.
-MI?-Kerekedett el a szemem..Oké, akkor most először is mit akarnak?
-Talán azt, hogy összejöjjön a hercegnő és a herceg?-Lépett közelebb hozzám.
-És? Gondolom én vagyok a hercegnő...te meg a herceg...?
-Ja, én is valahogy így képzeltem el.-Biccentett.
-Oki, akkor nem.
-Mit nem?-Bámult rám értetlenül.
-Lehet, hogy sokat szenvedtek ennek a bulinak az összehozásával, de olyan jó érzés lesz szívatni őket! Gondolom azt várják, hogy mikor ölelsz át, vagy mittom'én.
-Ez azt jelenti...-Elfordította az arcát, és nyelt egy nagyot.-Hogy nekem...nincs esélyem egy ilyen...lánynál?
-Ezt honnan veszed? Akár így gondolod, akár nem, még lehet ebből valami. Amit persze nem ők fognak szervezni.-Néztem rá nevetve.-Jaj, ne lógasd a buksidat! Inkább keressük meg a többieket. Mindjárt éjfél.-A szemembe nézett, és villantott egy cuki mosolyt.
-És? Kivel kezdjük?
-Baek Ho lesz a legegyszerűbb.
-He?
-Szerinted hol van, ha nem a kajás asztaloknál?-Nevettem el magam.
-Hát, meglátjuk. Hölgyem...-Nyitotta ki az ajtót. Vigyorogva bementünk a partira. És igazam lett!! Baek Ho egy megpakolt tányérról evett, és közben magyarázott valamit az U-Kisses AJnak. Valamivel odébb Pati, Niki és Titi beszélgetett Lizzyvel és Nanával (az Orange Caramelből). JR és Panni a DJ pult mellett álltak (JR kikönyörögte magának a DJ szerepét). Ren és Aron a színpad mellett a Girl's Generationos lányokkal dumáltak. Mire sikerült összeszednünk mindenkit már csak 5 perc volt éjfélig. A fiúk felmentek a színpadra, és minket is felrángattak (magamtól tuti, hogy nem mentem volna fel, de Aron és Ren nem engedtek el). És még mikrofont is kaptunk.
-Elfelejtettem mondani, hogy kissé lámpalázas vagyok.-Súgtam oda Min Hyunnak. Erre kiröhögött.
-Mindenki itt van? És mindenki figyel?-Emelte a szájához Aron a mikrofont. Mivel senki nem szólalt meg folytatta.-Már csak 3 perc van hátra, és kezdődik az új év.
-És vége a réginek.-Jegyezte meg Baek Ho. Talán volt pia is az asztalokon? A megjegyzésre persze röhögés volt a válasz.
-Egyébként nagyon köszönjük, hogy el tudtatok jönni.-kapcsolódott be Ren a beszélgetésbe.-És had mutassuk be a lányokat is, ha már itt vagyunk. Titi kérlek...-Titi Ren mellé lépett.-Nana és Lizzy már ismernek, és nagyon örülök, hogy itt vagy.-Mosolygott kedvesen a barátnőkére.
-Nikoletta Kwalk.-Vigyorgott Nikire Aron.
-Hé! Csak Niki.-Nézett mérgesen Aronra (dehogy volt dühös! Bár Aron hátrálni kezdett...)-Még nem vettem fel a neved.-Suttogta oda neki. Aron azonnal visszalépett mellé.
-Patti.-Vigyorgott Baek Ho, mint egy vadalma. Milyen hosszú bemutatás. Talán kicsit többet is érdemelt volna, hszen már nyár eleje óta imádják egymást :).
-Panni, és még mielőtt megkérdezné valaki, mindenkinek rendben van a szeme, tényleg kettő van belőle.-Vette át a szót JR.
-Ja, csak az egyik Eszti.-Vágott közbe Min Hyun.-Várj, most melyik melyik?-JR is teljesen hátrafordult. Ja, igen. Ez a buli mindig benne van a pakliban. Jöhetett az egymásra mutogatás, meg a végén egy frappáns kérdés, és meg is oldódott a rejtély.
-Na végre.-Sóhajtott Aron, mikor sikerült megkülönböztetni minket.-És indulhat a visszaszámlálás! Ren vezeti!
-50, 49, 48, 47...
-Ja, addig a pezsgőkkel kezdjetek valamit!-Jutott eszébe még Baek Honak az utolsó dolog.
-36, 35, 34, 33...-20-tól lefelé már mindenki kántálta visszafelé a számokat.-10, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, ZÉRÓ!-Ordított a tömeggel Ren. A poharak összekoccantak, mindenki megölelte a másikat, meg puszi, aztán tomboltunk a zenére.
-Nem nézzük meg a tüzijátékot?-Ordította túl a hangzavart Min Hyun. Bólintottam, hogy oké. Megragadta a csuklóm, és a táncikáló/tomboló/őrjöngő emberek/csoportok/párok mellett vagy között kimentünk az erkélyre. És megcsapott a hideg, tiszta levegő. Beleborzongtam, ahogy a hópihék hozzáértek a vállamhoz. Hideg, nedves...
-Lemaradtunk róla vajon?
-Még nem hiszem.-Vontam meg a vállam.-Egész éjjel lőni fognak nem?-Min Hyun mosolyogva lépett a korláthoz. Mivel még mindig szorította a csuklómat engem is húzott magával. És akkor leesett az állam. Szöult felett hatalmas tüzijátékok durrantak, és szines fénnyel töltöttek be mindent.-Ez gyönyörű...-Suttogtam még mindig leesett állal.
-Egy ilyen gyönyörű lánynak, mint te kijár ez a látvány.-Mosolyodott el. MI VAN? Átölelte a vállam, és magához húzott. Oké, ez kicsit sokk... Lejjebb hajolt, és lehunyta a szemét. Egy nagy tüzijáték robbant szét felettünk, és valaki sikított egyet. És akkor az ajtóban 8 fejet vettem észre. Min Hyun már majdnem megcsókolt, de gyorsan oldalra fordítottam a fejem, így csak egy pszit kaptam az arcomra.
-Ez nem lehet igaz!-Hallatszott az ajtóból. Haha, Panni. Min Hyun odakapta a fejét.
-Hagyd őket!-Húztam vissza, mert persze elindult leszidni a többieket. Átkarolta a vállamat, és úgy néztük a tüzijátékokat. A srácok elmentek vissza bulizni, mi meg kint álltunk, míg vagy jégkockák nem lettünk, vagy pedig összeestem a fáradtságtól. Hogy melyik volt azt már nem tudom. Csak azt éreztem, hogy valaki felkap, és kis idő múlva valami meleget terít rám. Lehet, hogy bealudtam volna?