Eszti:
Reggel valaki megrázta a vállam. A fejemre húztam a takarót, és próbáltam visszaaludni.
-Eszti!-Suttogta valaki. Mély férfi hang. Miután sikeresen lerángatta a fejemről a paplant, kiderült, hogy Min Hyun kelteget hajnalok-hajnalán.
-Mi van?-Söpörtem ki az arcomból a hajam.
-Panni és JR elhúzták a csíkot valahová.
-Aha. És?-Reggel volt, szóval az agyam még nem működött kellőképpen. Kis gondolkodás után csak az esett le, hogy Panni hogy a fenébe tudott hajnalban felkelni. Ez fura. Min Hyunnak talán már nem volt olyan korán, mert aggódva folytatta.
-Mindketten itthon hagyták a mobiljukat.
-Aha. Panniról feltételeztem, bár JRt kicsit sem ismertem feledékenynek.
-Pont ez a lényeg. Direkt hagyták itthon, hogy ne tudjunk, hogy hol vannak.
-Van egy tippem, de tudnak magukra vigyázni. Majd jönnek.-A parton. Hol máshol lennének? Panni kedvenc helye.
-Anyudék nem lesznek kiakadva?
-Amiről nem tudnak nem fáj nekik. Hány óra van?
-Negyed kilenc.
-Akkor nemsokára menni kell a reptérre.
-Ja, készülj el.-A kezét nyújtotta, és felhúzott ülő helyzetbe.-Amúgy szép a szobád, és cukik a rajzaid.-Mosolygott.
-He?-Bámultam rá értetlen képpel.-Ez Panni szobája.
-Én a tiédről beszélek.
-Turkáltatok a cuccaim között?
-Kint hagytál egy mappát az asztalodon. Tegnap este JR véletlenül kiborította, és akkor végignéztük.
-Ezt elnézem, de légyszi...
-Nem turkálunk, ígérem.-Bólintottam, ő kiment én pedig átmentem a gardróbba. Gyorsan felöltöztem, aztán megcéloztam a fürdőt. Miközben a hajamat fésültem valaki kopogott az ajtón.
-Gyere!-Min Hyun jött be.
-Mikor indulunk a reptérre?
-Idő?
-Fél kilenc.
-Akkor fél óra múlva. Reggeliztél már?
-Gondoltam megvárlak.
-Köszi, mindjárt megyek.-De nem ment sehová. Nézte, ahogy a hajammal szenvedek. És mosolygott.-Vicces mi?
-Nem. Hogy tudsz ilyen aranyosakat rajzolni?
-Tehetségnek mondanám.
-Kis mangafigurák, macik, meg csibik. Mindig ilyeneket rajzolsz?
-Azokat a rajzokat unalmamban firkáltam.
-Akkor is cukik.-Két oldalt, a fülem mögött összegumiztam a hajam, és kimentünk a konyhába. Főztem teát, meg csináltunk pár szendvicset, aztán húztuk a cipőt, kabátot.
-JRék ezek szerint nem óhajtanak visszaérni.
-A reptéren lesznek.-Vontam meg a vállam.-Szerintem kulcsot vittek.-Az asztalon azért hagytam egy üzenetet, aztán beszálltunk a liftbe. Most az utcán sem voltak annyira sokan. Simán eljutottunk a reptérre. Volt még 10 per, amíg leszáll a gép. Mikor már elkezdett jönni kifelé a tömeg befutottak Panniék.
-Még épp időben.-Állt meg mellettem a drága kis nővérem.
-Merre jártatok?
-A parton voltunk.
-Mobil?
-Hupsz, az otthon maradt.
-Csodálkoznék ha nálad lenne.
-Eszti!-Kezdett el nyávogni. A fiúk meg azonnal kiröhögtek minket.-Milyen kedvesek vagytok.-Jegyezte meg Panni. Kis idő múlva egy kislány szaladt felénk, és a nyakamba ugrott. A meglepetéstől majdnem hanyatt estem, de Min Hyun gyorsan utánam nyúlt, és elkapta a könyököm.
-Eszti úgy hiányoztál!-Ölelgette a nyakam.
-Szia Hanni!-Mosolyodtam el. Kicsit szorongattam, aztán átadtam Panninak. Megjelentek anyuék is, és végigölelgettek minket. A fiúkra kicsit furán néztek, de ők is kaptak egy-egy puszit, és ők is megölelgették Hannit.
-Hogy utaztatok?-Indultunk kifelé az aulából.
-Egész jól. Hanni csak egyszer sírta el magát, rosszat álmodott.
-Akkor jó. Senki nem beteg otthon?
-Nem, jól vannak.-Mosolygott anyu. Aztán Min Hyunra tévedt a tekintete.-Ők kik?
-Barát, ismerős... Hát... Velük voltunk Koreában. Nem emlékszel?
-Ja, de. És, jól éreztétek magatokat?
-Persze anyu.-Nevettem el magam. Hanninak megfogtam a kezét, és így sétáltunk az utcán. Apa Pannit és JRt tartotta szóval, Min Hyun meg Hanni másik kezét fogta, és csendben hallgatta a beszélgetésünket. Otthon miután mindenki leült valahová alig lehetett mozdulni a nappaliban. Max 4 személyes lakásban voltunk 7-en. Csak 3 fővel több, de így is alig fértünk el. Hanni persze azonnal keresett magának egy kényelmes helyet, és el is aludt. Mivel az én ölemben helyezkedett el nem tudtam felállni, hogy segítsek Panninak teríteni, de egyedül is megoldotta. Közben halkan beszélgettünk.
-Hogy megy a suli?
-Jaj, anya!-Kezdte Panni, de gyorsan közbeszóltam, mielőtt még a szomszéd macskájának hisszük (kb úgy nyávogott már megint!).
-Fárasztó, a tanárok ki vannak akadva az osztályra, meg amúgy zajlik az élet.-Vontam meg a vállam.
-És ti, fiúk?-Nézett apu először JRre, aztán Min Hyunra.-Suli, meg...koncertek?-Nézett fel egy plakátra, ami a falon volt.
-Aha.-Vigyorgott JR.
-És mit játszotok?
-Koreai pop, apa.-Jött be Panni, és leült JR mellé.-Hagyjuk, majd elmagyarázom.-Legyintett, amikor apu értetlen képet vágott.-Gyertek ebédelni. A fiúk felálltak, meg anyuék, és kimentek a konyhába. Nem akartam felébreszteni Hannit, úgyhogy inkább meg sem mozdultam. Kis idő múlva Min Hyun visszaült mellém.
-Nem akarod felébreszteni?-Mosolygott. Bólintottam, és megsimogattam az alvó kislány haját.
-Menj nyugodtan enni.
-Majd veled...-A szeme nevetett, de volt benne valami komoly. Visszamosolyogtam rá.
-Van kedved megnézni a rajzaimat?
-Persze.-Nevetett. Elmondtam neki melyik mappákat hozza ki, meg hogy hol keresse. Kicsit furcsán nézett rám, hogy ennyire tudom mi hol van, de aztán elment megkeresni. Mikor visszaült mellém egy vastag mappát adott a kezembe. Sorban megnéztük az összes képet. Mire végeztünk Hanni is felébredt, és mentünk ebédelni. Utána anyuék ledőltek, mert éjszaka nem sokat pihentek, JR és Panni is szunyált egy kicsit. Addig Min Hyun és Hanni segített elmosogatni. Utána már mindenki felkelt. Lementünk sétálni a tengerpartra.
...
Sötétedés előtt valamivel estünk haza. Mindenki sorban lezuhanyzott, és előzetes megbeszélés alapján elfoglaltuk az alvóhelyünket. Anya és apa (apu horkolása miatt) megkapták Panni szobáját, JR és Panni kint aludtak a nappaliban, Min Hyun és Hanni meg velem, az én szobámban. Hanni már miután vacsiztunk, és megfürdött lefektettem aludni. Min Hyun még nézegetett valamit, én meg a laptopomon kezdtem el szerkeszteni.
-Jól eltelt a nap.-Sóhajtottam.
-Aha. Mit csinálsz?-Mászott oda mellém.-Ez mi lesz?
-Plakátot kell szerkesztenem.-És onnantól kezdve, míg el nem raktam a gépet végig ott ült mellettem.
-Ez nagyon jó. Hogy tudsz ilyet csinálni?
-Program, és kis rajztehetség.-Letettem a gépet, aztán elfészkeltük magunkat a takaró alatt, és lekapcsoltam a lámpát. Kicsit még gondolkoztam ezen a napon, aztán lehunytam a szemem, és mély álomba merültem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése