Itt a hét vége. Ma utoljára kísért haza Sen, mivel Panni sejteni kezdett valamit, és ezt tegnap este említette is.
-Mitsui Sen olyan fura. Mintha lenne köztetek valami.
-Semmi nincs. Miért lenne?
-Beül olyan órákra, amikre előtte soha, beszélgettek a szünetben, pedig előtte hozzád sem szólt. És valami fura van a szemében.
-Hagyj Panni. Inkább mesélj JRről.-Még ezt is képes voltam elviselni, bár a századik "úúúúúúgy szeretem" után már kínomban majdnem a falat kapartam. Nem jöhet rá, hogy Seiji rám kattant, és arra sem, hogy Sen segített. Akkor csak aggódna értem, és szerintem nélkülem is van elég gondja Ji Minnel. Néha tényleg órákig hallgatják, és mesélnek egymásnak a barátaikról. Ji Min és a lovagja egymásra találtak tegnap, és végre (valaki) megérti Panni szerelmi ügyeit. Mikor beléptem Panni a nappaliban volt.
-Szia!
-Szia..sztok?-Panni mellett JR ült a kanapén.-Hát te?
-Panni nem mondta, hogy jövök?-Kutattam az emlékeim között, de nem rémlett, hogy mondta volna. Megráztam a fejem.
-Bocsi. Akkor most már tudod.
-Ja, kössz. Hogy vagytok?
-Tűrhetően. Min Hyunt is hoznom kellett volna?
-Nem.-Vontam meg a vállam. JR kérdően nézett rám.
-Mi van veled? Összevesztetek?
-Nem. Fáradt vagyok, most nincs kedvem van-e barátod játékot játszani.-JR Pannira nézett, aki zavartan nevetgélt, és motyogott. Hagytam őket érzelegni, és bevonultam a szobámba.
Panni:
JR furcsa arckifejezéssel nézett rám.
-Összevesztek?
-Nem tudok róla.
-Tényleg fáradtnak látszik, de nem hiszem.
-Lehet, hogy van valakije, csak nem akar senkit megbántani, így inkább eltitkolja. Talán Mitsuihoz van valami köze. Mostanában totál megváltozott a srác.
-Szóval ezek szerint van barátja. Min Hyun totálisan kilesz.
-Sajnálom, de szerintem ez van.
-Egyszer majd kapd el a fiút, és kérdezd meg.
-Megpróbálhatom.-JR egy forró puszit nyomott az arcomra.-Eszti mindig kerüli a fiús témákat. Nem fogunk tőle sokat megtudni. Sen talán beszédesebb lesz.-JR bólintott, aztán gondterhelten nézett rám. Ki kell derítenünk mi folyik itt.
Eszti:
Megírtam a házikat, befejeztem a suliújságnak a cikket, aztán hanyatt vágtam magam az ágyamon, és lehunytam a szemem. Nem tudtam elaludni. Valami bántott. Elővettem a naplóm, és leírtam bele a mai napom. Aztán leültem a gép elé. A neten videókat néztem. Aztán bevillant egy ablak.
-Szia Min Hyun! Te nem alszol?
-És te miért nem?
-Nem tudok. Valami bánt.
-Engem is. Miért nem mondtad, hogy van barátod?
-Most rólam beszélsz?!
-Igen. JR felhívott, és ő mondta. Miért nem mondtad el nekem?
-Nem értelek. Miért lenne barátom?
-Panni azt mondta, hogy van egy fiú a suliban, akivel sokat lógsz.
-Sen?
-Azt nem tudom.
-Ő csak egy haver.
-És, miért vagy vele mindig?
-Mert... Nem fogsz aggódni ha elmondom?
-Nem, de ezzel nagyon megbántottál. Miért nem szóltál?
-Min Hyun! Nincs barátom!
-Akkor ki vele!
-Szóval van a suliban egy gyerek, Seiji, aki azt hiszi ő minden lány álma, és rám nyomult. Egyik nap jöttem hazafelé, és a falhoz szorított, és fogalmam sincs mit akart velem csinálni...
-És ezt előbb miért nem mondtad?!-Túrt bele idegesen a hajába.
-Folytathatom?
-Eszti, ne mondd, hogy egy ilyen fiúd van!
-Végigmondhatom?
-Persze, bocs.
-Szóval, akkor megjelent Sen, az osztálytársam, és lerángatta rólam. Aztán hazakísért. Másnap megkérdezte, hogy megvárjon-e, aztán ezek után mindig elkísért.
-Várj, akkor ő a pasid?
-Nem!
-Mi van?!
-Csak hazakísér, meg beszélgetünk, mert unom Panni JRes témáját, meg Ji Min is csak erről a bizonyos témáról tud beszélni...
-JR is minden nap, ha van ideje beszámol Panniról. Ez a szivecskés 45 perc.
-Mázlista, nekem órákig papolnak.
-Panni már csak ilyen. Szóval?
-Megbeszéltük, hogy titokban tarjuk ezt a dolgot, mert Panni ugyan le van foglalva a románccal, de akkor nagyon aggódna miattam. És nem akarom tönkre tenni a napjait. Ezért nem mondtam el senkinek, eddig.
-És a nyomulós...
-Seiji?
-Biztos. Már többször is volt ilyen?
-Igen, tavaly. Az mondjuk nem volt durva, mert csak el akart hívni magával valahová. Arra tudtam nemet mondani.
-Miért nem szóltál?
-Tudom, hogy most haragszol rám, de kérlek Panni ne tudja meg. Most azt hiszi, hogy Sen a barátom, akkor had higgye. Majd eljátszuk, hogy dúl a love. Ne rágj be nagyon!
-Jó,-Mosolygott a kamerába-nem mondom el senkinek. De, köszi, hogy nekem elmondtad.
-Én meg köszönöm, hogy meghallgattál. Talán most már tudok rendese aludni.
-Akkor jó éjt! Szép álmokat!
-Neked is!-Kikapcsoltam a gépet, aztán betakaróztam, és elnyomott az álom.
...
Másnap reggel halkan kimentem a konyhába, hogy reggelizzek, aztán visszamentem a szobámba. Délelőtt takarítottam, délután meg a rendeléseket készítettem el. Nem könnyű, ha minden héten, végig 14 órám van, és még a megrendeléseket is meg kell csinálnom. De szeretek plakátokat rajzolni, tervezni, úgyhogy ezzel nincs baj. Csak hát az idő. Na abból kevés van. Valaki kopogott az ajtón.
-Gyere!
-Miért nem jössz ki?-Jött be Panni.
-Nincs kedvem, és éppen benne vagyok a közepébe.-Mutattam a képernyőre.
-Van itt valaki, aki érdekelhet.-Ekkor Sen jött be a szobámba. A meglepetéstől majdnem leestem a székről.
-Hagynál pár percet minket?-Néztem Pannira.
-Igen, ezt meg kell beszélnünk.-Kontrázott Sen.
 |
| Mitsui Sen |
-Mit keresel itt?
-Te hívtál.
-Mi?
-Felhívtál, hogy ugorjak át hozzád, mert szeretnél velem beszélni.
-Az nem én voltam. Tegnap óta nincs meg a mobilom. Panni!!!-Ekkor Panni és JR jött be.-Te elvetted a mobilom?!-Tettem csípőre a kezem.
-Nem volt más választásom.
-Mégis miért hívtad ide?
-Mit vagy ennyire kiakadva. Örülhetnél, hogy látod. Hiszen a barátod.
-Igen, a haverom.
-Te azt hitted, hogy együtt vagyunk?-Nézett Pannira Sen.
-Igen, a jelek erre utaltak.-Két tenyerembe fogtam a fejem, és próbáltam lenyugtatni magam. Ilyen ideges nem voltam még soha.-Miért nem beszélsz erről soha? Miért titkolózol? Mi van köztetek? -Fordult hozzám.
-Mert féltem, hogy akkor berágnál valakire, csak velem foglalkoznál, és még JRre sem maradna energiád.
-Mi történt?-Lágyult el a hangja. Leült mellém, és átfogta a vállam.
-Sen, szerintem menjünk ki.-Szólt JR. Miután a fiúk kimentek Panni komolyra váltott.
-Mi történt?
-Nem mondhatom el. Túl jól ismerlek, és tudom, hogy nagyon aggódnál, ha elmondanám mi történt.
-Megértelek. Akkor ne mondd el.-Mosolygott.
Sen:
A fiúval kimentünk a konyhába.
-JR vagyok, Panni barátja, mielőtt megkérdeznéd.
-Mitsui Sen.
-Tudom.
-Miért hívtatok ide?
-Panni nagyon aggódik Eszti miatt. Nem beszél, tereli a témát, meg ilyesmik. Te tudod mi történt ugye?
-Igen.
-És elmondod?
-Nem.
-Miért?
-Megígértem Esztinek, hogy nem mondok senkinek semmit, mert abból csak az lesz, hogy valakit lehet, hogy kiraknak a suliból, és valaki szörnyen dühös lesz arra a kirúgott gyerekre, és valaki szörnyen fog aggódni Eszti lelkéért, és testi épségéért.
-Aha. Az egyik valaki Panni, a másik viszont...
-Őt nem mondhatom el. Eszti, ha akarja elmondja, ha nem, akkor nem.-JR fura. Nagyon fura. Oké, hogy védi a barátnője ikertestvérét, de szerintem itt több is van.
-Van köztetek valami? Az egyik barátom olvadozik érte, és nagyon mérges volt rá, amiért nem mondta el neki, hogy van barátja.
-Én nem vagyok a barátja! Nekem azt mondta, hogy van valakije, de nem árulta el, hogy ki.-Amikor letámadta Seiji. Akkor mondta, de utána nem árulta el ki az.-Nem lehet, hogy a barátod az?
-Nem lehet. Azt mondta volna. Eszti mit mondott?
-Hogy maradjon ez csak az ő titka.
-Értem. Bocs, hogy így rászedtünk, de Pannival nem bírtam, és mindenképp beszélni akart veled.
-Eszti?
-Majd átadom neki, hogy hívjon fel.
-Nem erre gondoltam, de köszi. És nem baj, hogy hívtatok, de így többet ne. Azt hittem atombomba zuhant rátok.-JR nevetett egy kicsit, aztán kinyitotta az ajtót, én pedig távoztam.
Eszti:
Panni kiment a szobámból, én meg a telefonomat bámultam. Ennyire aggódott miattam, hogy erre is képes volt? A kíváncsiság sok mindenre képes, többek között erre is. Bár remélem, többet nem csinálja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése