-Oké, mehetek?
-Hanniszülinapihadművelet indul!-Hadarta Panni, aztán letette. Nagy levegőt vettem, és bekopogtam az ajtón. Hanni anyukája behívott (ő egy beavatott, ezért nem nézett rám furán), és felküldött a kis királykisasszonyhoz. Kopogtam, és benyitottam. Hanni az ágyán ült, és a sárkányával meg a kék Zsirivel játszott (mármint a zsiráffal).
-Szia!
-Szijjja!-Dobta el a játékait, és odaszaladt hozzám. Izgatottan nézett rám, aztán elszontyolodott, és visszaült a játékai közé.
-Mi a baj?-Ültem le mellé, és átöleltem.
-Mindenki elfelejtette a szülinapomat.-Már majdnem kitört belőle a sírás.
-Én nem felejtettem el.
-Tényleg?-Ugrott fel.
-Igen.-Előhúztam a táskámból egy rózsaszín ruhát.
 |
| Hanni |
-Olyan vagyok mint egy igazi hercegnő!-Nevetett.
-Hiszel a mesékben?-Húztam fel a szemöldököm.
-Igen igen igen!
-Akkor elmegyünk valahová.-Vettem elő a táskámból egy könyvet.
-Hová?-Ült le kíváncsian mellém.
-Ez egy varázskönyv.
-Aha!
 |
| A mesekönyv |
-Jé, az olyan, mint én!-Mutatott egy barna hajú, nevetős, rózsaszín ruhás kislányra.-És ez meg te vagy?-Mutatott a másik emberre a képen, aki épp ezt a könyvet lapozgatta (mármint a könyvben a képen). Lapoztam egyet.
-Ez meg fog történni? De hát az Csipkerózsika!-Mutatott egy másik képre.
-Kíváncsi vagy rá?
-Aha-aha-aha!
-De ez titok.-Mutattam a könyvre.-Ha valaki beleolvas akkor nem lesz ilyen. Átalakulnak a mesék. Ja, és a varázsszó: Hanin
-Igen. Titok.
-Akkor menjünk.-Felugrott az ágyról, és lent az előszobában várt csak meg.
-Hú, de csini vagy!
-És pörög is! Nézd anya!-Forgott körbe vidáman a kislány.
-Hová készültök?-Nézett rám, amolyan szigorú anyuka nézéssel.
-Csak sétálunk egyet.
-Vacsora 8-kor. Addigra legyetek itthon.
-Igenis.-Tisztelegtem, aztán Hanni után siettem. Elnavigáltunk a srácok házáig. Igazából könnyű volt felismerni. Két lovag állt (ló nélkül) a kapuban. Teljes páncélzatban. Már az utca elejéről lehetett látni, ahogy csillog rajtuk a fény. Egy-egy pallost vagy mit tartottak a kezükben, és mozdulatlanul álltak.
-Ők is benne vannak a mesében?-Csodálkozott el Hanni.
-Igen.
-Hahó, bácsik!-Ütögette meg a páncélt a kis öklével.
-Ez nem fog menni így. A varázsszó kell.
-A Hanin? -A két "ajtónálló" felemelte a pallosát, és félreálltak az utunkból.-Ezek a bácsik miért vannak itt?-Nézett rám. Megvontam a vállam.
-Bácsik?-Szűrődött ki egy méltatlan hang a sisak alól.-Még 20 sem vagyok.-A szememmel jeleztem, hogy inkább ne folytassa, mert annyi az egésznek. MinHyun egy tökkelütött.
-Jé, ez beszél!
-Fáradjon be, kishölgyem! Kisasszony!-Intett a másik. Aki amúgy Ren volt, de nem akartam, hogy lelepleződjünk még a vége előtt.
-Jé!-Megfogtam Hanni kezét és beljebbhúztam az udvarba.-Ez is benne volt a könyvben?
-Nem figyeltél?
-De... Az egy bohóc?-Mutatott a teraszon egy padon üldögélő paprikajancsira, és a mellette lévő porcelánbabára.
-Ő a paprikajancsi.-Mosolyodtam el. Hanni közelebbről szemügyre vette a két "babát".
-Alszanak?
-Nem tudom.
-Ide is a varázsszó kell?
-Aha.
-És ha te mondod az nem jó?-Ingattam a fejem, aztán közelebb léptem a két babához.
-Hanin.-És lám, a két baba kinyitotta a szemét, és a paprikajancsi felállt, és felsegítette a porcelánbaba barátnőjét (JR és Panni páros).-Te kicsoda vagy?
-Én Erős Paprika János vagyok.-Dörmögte JR.
-Csak egy paprikajancsi.-Szögezte le nyávogó hangon Panni.
-És te ki vagy?
-Ő egy agyagbaba.-Vigyorgott JR.-De nagyon csinos. És Lieselnek hívják.
-Merre kell menni? Itt van a Csipkerózsika?-Kérdezősködött Hanni.
-Itt van, de nem mehetünk be a házba.-Mosolygott Liesel-Panni.
-Te nem is hallod a horkolását?-Polyénkodott JR. SeYongnak, és BaekHonak ez sokkal jobban megy. Belülről egyszer csak kicsapódott az ajtó. Láttam, ahogy SeYong, a lakáj majdnem elröhögte magát, de visszafogta. Kicsit remegett a válla, de a varázsszó nélkül nem mozdulhat meg. Miután Hanni "felébresztette" a házat (a másik babát/Esztit/, a szakácsot és a szakácsnőt/ChaeJin és Eni/, a szellemlovast-ló nélkül-/InSoo/, az tudóst/Jun.Q/, és az óriást /GunWoo/ ), megtalálta Csipkerózsikát (Patit), és a herceget (na vajon ki?). Miután ők is felébredtek (elég nyálas volt az a puszinak induló csók) lementünk a nappaliba Hannival. Ott már lekapcsolták a lámpákat.
-Miért van sötét?-Bújt hozzám Hanni. Meggyújtottam egy gyertyát, aztán azzal mentünk le a lépcsőn. Mikor leértünk valaki elfújta a gyertyát, így totális sötétség lett. Hanni elengedett, én meg gyorsan odasurrantam a többiekhez. Már a szülők is megjöttek, szóval teljes volt a létszám. Aron elszámolt 3-ig, aztán InSoo felkapcsolta a rózsaszín lámpákat, mire egy hatalmas ujjongásban törtünk ki.
-BOLDOG 8. SZÜLINAPOT!!!-Hanni ugrálni kezdett, amikor a nyakába szórták a konfettit, meg a szalagokat.Tettek a fejére egy virágkoszorút is. Aztán az asztalon meggyújtották a méretes-rózsaszín tortán a gyertyákat. na, az volt aztán a torta!
 |
| A torta |
-Ilyen rózsaszínben képtelen leszek aludni.
-Muszáj lesz.
-Ne nyavajogj haver.-Lökte oldalba GunWoo.-Hagyjad menni. Már alig áll a lábán.-Mosolyogva mentem az ikrek mellett.
-Jól megcsináltuk.-Mosolygott Panni.
-Bár SeYong majdnem elröhögte magát.
-De csak majdnem.-Nevetett Panni
-És ezután mi lesz?
-Megyünk vissza a suliba magolni, meg készülni az érettségire.-Morogta Eszti.-A nyáron meg a szakvizsgák lesznek.
-Na, egy kis optimizmust! Még tart a szünet!-Torkolta le a nővére. halkan felmentünk a szobákba. Tisztálkodás után még halkan dumáltunk a folyosón, aztán jó éjt kívántunk egymásnak, és beestünk a takaró alá. Aztán már aludtunk is.
Hanin- vagyis Hanni. A lényeg a mese, a varázslat, és a kislányos képzelődés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése